A szemét ügyhöz !

Sok honfitársunkat mélységesen felháborítja, ha közterületen eldobált szemetet lát. Az országutak melletti árokpartok, erdősávok egyes szakaszai illegális hulladéklerakókká válnak, amíg azt valamilyen rendszerben az illetékesek meg nem szüntetik.

Számos külföldi érkezik az országunkba és látják ezeket a szemét kupacokat. Az még külön mérgesíti az embert, hogy mit gondolnak rólunk ezek az idegenek ?! Milyen nép lakik itt, akik így viselkednek, a másik meg az, hogy a közösség hogyan tudja elnézni, hogy ezek a telepek tartósan létezzenek a közterületen ?!

Ha valaki utánanéz a hulladékkal kapcsolatos jogszabályoknak / 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról , 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról/ akkor láthatja, hogy az állam tesz erőfeszítéseket a tiszta környezetért. A szabályozás igen bonyolult, úgy mint amilyen összetett a hulladékkezelés maga is. /pl. a hulladékok változatos fajtája-, a hulladék keletkezés módjai-, kinek kell begyűjteni, feldolgozni-, ki hajtja végre a szükséges feladatokat-, ki ellenőrzi a végrehajtást-, mi a szabályszegések szankciója-, stb…/ Az biztos, ha a szabályok tökéletesen működnének, akkor egy eldobott papírzsebkendőt sem találnánk az út mellett. De hát nem így van ! Mi akkor a probléma ?

Az első gondolat nyilván az, hogy milyen tróger ember az, aki eldobálja a szemetet, úgy, hogy a következményeket nem veszi figyelembe. Az ilyen személy a saját lakásában is eldobálja a tejes zacskót, a kiürített halkonzerv dobozt, a feltört tojások maradványait, stb… és ott is hagyja, azok mellett naponta mászkál, hogy nem is zavarja ?

Régebben a tv-ben hallottam egy olyan hírt, hogy egy panellakásba már hatóságilag mentek be, mert a lépcsőház más lakói panaszkodtak a lakásból terjengő bűz miatt. Itt szinte egy szeméttelepet találtak. Az ott lakó férfi, ha kiolvasott egy újságot, akkor ledobta a padlóra, és egyéb szemétet is így kezelte. A lakásban az eldobált szemét kb. 30 cm vastagon volt. Nyilván beteg volt az ember, és már fel is menthetnék, hiszen nem volt tudatában mit cselekszik – vélhetjük.

Arra akarom felhívni a figyelmet, hogy nem csak a lakásunk, az udvarunk a miénk, ami a Földhivatalnál tulajdonként be van jegyezve a nevünkre. Hanem a miénk, amíg létezünk, a településünk útjai, közterei, és távolabbi vidékek is, a hazánk területe, úgy ahogy van – az ember alkotta dolgokkal, a csodálatos növény- és állatvilággal együtt. Érezzük magunkénak az ország területének minden pontját, mintha a saját portánkon járnánk-kelnénk, mert valójában az is.

A szeméthalmok azonban sajnos létező dolgok, ezért érdemes azzal foglalkozni, hol és mi módon kellene változtatni, a tisztább környezet érdekében. Ahhoz, hogy valami megváltozzon, valamit meg kell változtatni. A szemetelők hozzáállása, mentalitása adott, ezen nem egyszerű változtatni. Ott van a jog, ami tettenérés esetén büntethet, ez a tudatformálás egyik eszköze.

A településeken a kommunális szemétszállítás szerintem elég jól működik. Ennek a rendszernek a megszervezése  a kellő időben történt meg, mert a nagyáruházakból rengeteg árucikket viszünk haza,  és a csomagoló anyagokból hatalmas mennyiség jön létre otthon hulladékként. Szinte nélkülözhetetlen a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele a létezéshez. Az életforma változott meg ebbe az irányba. Régebben a vidéki paraszti létforma volt olyan, hogy szinte nulla hulladéktermeléssel éltek. Ma már gázkazánok,- konvektorok vannak, még a papír hulladékot sem tudjuk eltüzelni. A nylon anyagokat, meg nem is egészséges,  mert a levegőt szennyeznénk vele. Aki nem szállíttatja el a szemetet, azt mit kezd vele ? Elásni nem tudja a kertben, ezért potenciális szemetelőnek gondolom.

A háztartásokban keletkezik olyan hulladék is, amit a szemetes kukába nem lehet beletömni. Pl. törött wc kagyló, ágybetét, fürdőszobai felújításból származó kidobott anyagok, rossz tévé, számítógép monitor, hűtőgép, mosógép stb… Az emberek persze próbálkoznak. Hallottam olyan esetről, amikor valaki egy Trabant motorblokk elemet tett a kukába. Beöntötték a kukásautóba a többi szeméttel. A motorblokk miatt a kukásautó egy szerkezeti eleme, ami tömöríti a szemetet széttört. Olyan is volt, hogy a forró hamut beletette valaki a fém kukába. Ezt is beöntötték a kukásautóba, és a hamu még volt annyira forró, hogy begyújtotta ott a papírt – az autó teljesen kiégett, nem tudták eloltani a tüzet.

A kommunális szemétszállítás kukáiba el nem helyezhető hulladékok gyakran kerülnek illegálisan a természetbe. Azt vettem észre, hogy ugyan sokfelé van eldobált hulladék, de mégis mintha lenne benne valami logika, hogy hol van. Előnyben részesítenek a szemetelők bizonyos útszakaszokat, külterületen. Nem láttam még olyat, hogy pl. egy falu központjában kezdené meg először valaki szemetes zsákok lerakásával ilyen telep kialakítását.

Az is jellemző, hogy aki szemetet akar illegálisan elhelyezni, nagyobb eséllyel teszi oda, ahol már van szemét. Mintha önmagát akarná megnyugtatni, - mit számít az a szemét amit ott elhelyez, ha már egyébként is van ott nagy mennyiségű hulladék. Ehhez kapcsolódik olyan vélemény, hogy az emberek a szelektív hulladékgyűjtő pontokat tekintik szemét lerakónak.

Fontosnak tartanám, ha a települések gondolkodnának hulladékudvarok létesítésén, ami befogadhatná azt a hulladékfajtát, amit nem lehet a kukában beletenni. A létesítés szabályai nem egyszerűek, de mindennél fontosabbnak tartom, hogy csökkentsük annak az esélyét, hogy a hulladék a természetbe kerüljön ki illegálisan.

A települési önkormányzatoknak mire kellene figyelni az érvényben lévő jogszabályok alapján /jogok és kötelezettségek/:

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

33. § /1/ A települési önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

A közszolgáltató - a 42. § e) az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja, gondoskodik az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék kezeléséről, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed,

A település vezetőknek felül kellene vizsgálni a szerződéseket. Tisztázni, hogy a szerződés milyen területekre vonatkozik. A települések közötti útszakaszok, ahol rendszeresen van szemét kinek az illetékességébe tartoznak. Illegálisan elhelyezett szemét észlelése esetén, melyik közszolgáltatónak kell azt jelezni, melyik köteles intézkedni ?

A 2019-es évben kormányzati elhatározásból falu fejlesztési program indul. Kérdés, hogy hulladékudvarok létesítésére lehet-e támogatást kérni ? A településen eljáró közszolgáltató a hulladékudvar működtetésében milyen módon tudna részt venni ?

A hulladékról szóló törvény szerint elvárás: 43. § e) a hulladékgyűjtő udvarban a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről tudjon gondoskodni,

A települések vezetői hivatkozhatnak az alábbi említett törvény szakaszaira, azok betartására:

44. § (1) A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a közszolgáltatónak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.

(2) A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.

(3) A közszolgáltató törekszik arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.

61. § (4) Ha a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék – ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladékot is – korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat a közszolgáltatóval vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján gondoskodik. Ha a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik, akkor ezt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei között meg kell határozni.

Dr. Csáktornyai Zsolt

2019. január 08-án

13.43 óra