Dr Csáktornyai Zsolt

Gazdasági tanulmányokból emlékszem arra, hogy amikor egy ország gazdasági növekedéséről beszéltek, említették, hogy az lehet extenzív és intenzív. Magasabb szintre lép a gazdaság ha a korábbiakhoz képest több nyersanyagot dolgoz fel, több embert von be a termelésbe, így nő volumenében a teljesítőképesség és az eredmény.

Az intenzív növekedés az, amikor már az idő előrehaladtával nagyságrendekkel nem lehet növelni a feldolgozott anyagok mennyiségét és a termelést végző emberi élő erő növelésének is korlátai vannak. Az intenzivitás adja a magasabb szintre lépés lehetőségét.

Ha a meglévő munkaerő foglalkoztatása nagyobb értéket hoz létre mint a korábbi időszakban, akkor magasabb szintre léptünk. Magyarország nem gazdag ásványkincsekben, a termelésbe bevonható munkaerő felső létszámát is elértük, mert a munkanélküliség alacsony szintjéről szólnak a híradások, tehát a növekedés az intenzív felhasználással valósulhat meg a mi országunkban. /Svájc jut eszembe. pl. az óragyártás. Az órák előállításához felhasznált anyagmennyiség költsége elenyésző ahhoz képest, hogy az elkészült óra termék milyen nagy értéket képvisel. / Számtalan ilyen tevékenység lehetne Magyarországon is. 

Ebből a körből kiragadom a filmgyártás folyamatát, a filmet mint előállítható terméket.  A film-terméknek is van anyag- és eszköz igénye, emberi tevékenységgel párosítva /rendezők, közreműködő személyzet, színészek stb…/, azonban az előállított termék jóval értékesebbé válhat a befektetéshez képest szerencsés esetben. Az emberi  tudáson van a hangsúly. Nem szükséges hozzá olyan feltétel amivel nem rendelkezik az országunk, ami kizárná a filmgyártás magas szintű művelését, tehát az intenzív gazdálkodás lehetséges lenne ezen a területen.

A Korda Stúdió létrehozása, Andy Vajna itthoni munkássága, illetve az, hogy külföldi /főként USA /filmek megalkotásában vettünk részt – biztató jelenség. A kor által megkövetelt filmkészítési technológia megismerése nagyon fontos, de ezeket a kereteket megtöltő szellemi munkát végezni képes magyar embereknek kell ezen a területen működni.

Kell a jó regény, kell a jó forgatókönyv, rendező és a színészek. A filmnek népszerűnek kell lenni - ez a legfontosabb szempont. Ezzel jár a magas bevétel, ami az „iparágat” sokkal jobb helyzetbe hozza, így válhat egyre intenzívebbé a további filmek „gyártási” folyamata. Ne csak arra törekedjünk, hogy állami költségvetési forrásból készüljenek olyan filmek,  ahol a művész alkotók különféle nemzetközi díjak megszerzését tűzik ki célként. A fő szempont az legyen, hogy a nézők igényeit kiszolgáljuk. Ha a film még díjat is kap, akkor még jobb a helyzet.

A film előtt volt a színház, annak korlátozott tere a színpad. A film megjelenésével a megjeleníthető mozgástér kitágult. Változatos helyszínek, természeti környezet megjeleníthetősége vált lehetségessé.

Ebből a film szinte visszatér a színházi gyökerekhez az alábbi filmeknél, amikor a történet megjelenítést tudatosan szűk térre korlátozza.

A terminál c. film. A film teljes cselekménye lezajlik egy repülőtéri terminálban. Kevés szereplő, mégis van átgondolt, jól érzékelhető élethelyzet. A történetvezetés tökéletes és egyáltalán nem érezzük problémának a beszűkített mozgásteret. Van a filmnek jó ritmusa, nem zavaros, nem követhetetlen. A film képes előidézni, hogy a néző gondolataiban zajlik le a film történetének megélése. Élményszerű a filmnézés, a katarzis előidézése színházi előadások lehetőségét idézi fel.

Ilyen film Liam Neeson /fsz./ : Nincs kiszállás c. vonatos filmje is. Relatíve vélelmezhetően kisebb a költségigénye a készítésnek, de annál nagyobbnak kell lenni a szellemi teljesítménynek, hogy a nézőt le tudja kötni a film. Ebbe a kategóriában lehetne sorolni a krimiket is.

Költségkímélő szempont lehet az is, hogy olyan témájú film készítésére vállalkozunk, ami előre tervezetten több részből fog állni. A kellékek költsége terhe nem egy filmre, hanem több film  bevételére „számolható el”, ezért befektetés hatékonyabbá válik. Vélhetően ez motiválja az amerikai filmek több részben megalkotott változatait. /Cápa 1., 2., Rambó 1., 2. , Rocky, Star Wars részek, Halálos iramban sorozat, stb…/

Nézői szempontból számomra szimpatikus a magyar filmgyártásnak az az időszaka, amikor főszereplő színészek voltak: Kabos Gyula, Páger Antal, Csortos Gyula, Jávor Pál, Perczel Zita, Csikós Rózsi, Karády Katalin/. Jók a történetek, jó a filmek ritmusa. Profizmust lehet érezni a futószalagon történő filmkészítési mechanizmusban. 

Több esetben az amerikai filmeknél tapasztaljuk, hogy úgymond sötétek. Eleve a történet kialakítása olyan, hogy az események időszakát az éjszakai időszakra tervezik vagy zárt térben történnek az események, ahol korlátozottak a látási viszonyok. Van aki ezt úgy kommentálja: Amerikai film, sötétben játszódik – így olcsóbb. Véleményem szerint ez egy nagyon elhibázott irány. A film lényegét éppen a látvány elemek jól látható megjelenítésében látom. Minden legyen jól bevilágosítva, és legyen színes, ez határozza meg a nézői élményt. 

A sötétségbeli napszakok ábrázolása mint az élet velejárója a történetszövésben a lehető legkorlátozottabb, szűk körre legyen csökkentve. Az életben is, ha lemegyünk a sötét pincébe, vagy a sötét lakásban  elindulunk, azonnal keressük villanykapcsolót. El akarjuk kerülni, hogy valaminek nekiütközzünk. Ha filmnézés közben a készítők rákényszerítenek bennünket, hogy hosszabb időn keresztül korlátozott látási viszonyokat szemléljünk, rossz érzéseket kelt ez bennünk szemlélőkben, ha látottaktól függetlenül ülő helyzetben vagyunk akkor is.

A filmek ritmusa nagyon fontos. Ma már a reklámokkal hozzá szoktattak bennünket nézőket egy  gyors, felpörgetett stílushoz. Ezt figyelembe kell venni a mozifilmek készítésénél is. Ha az látjuk, hogy a filmen elindul egy lovaskocsi és halad…, majd még mindig látjuk, hogy halad…, és nézzük továbbra is, hogy megy. A nézőben kialakul egy érzés, mintha maga lenne a rendező,  hogy ezt talán nem kellett volna ilyen hosszan szemlélni. Ez vonatkozik a színészekkel kapcsolatos jelenetekre is. A kommunikációjukban, az ember ábrázolásokban is a megfelelő ritmusú változások nélkül, gyorsan levonhatjuk magunkban a következtetést, hogy a film rossz. Kell a gördülékeny, olajozottan működő történetmesélés. Egy filmnek az időkerete adott, egy-két óra körül mozog. Az időt jól ki kell használni. Egy szöveges fogalmazásnak is van követelménye: bevezetés, tárgyalás, és befejezés. Ahogyan a jól megírt szövegben, regényben nincs elmélázás, így nem engedhető meg az a film menetében sem. Ebben a tekintetben Steven Spielberg filmrendező munkásságát mintaértékűnek lehet tekinteni.

Ha világszinten elfogadható filmet akarunk készíteni, akkor a konkrét történetnek általános emberi értékeket kell megjeleníteni, ami mindenki számára érthető. Pl. a jó és rossz küzdelme, a jó elnyeri jutalmát, a szeretet ereje, az emberi kapcsolatok fontossága, a hagyományok ereje a társadalomban, a változó környezethez alkalmazkodás fontossága, az idősebbek átadják tapasztalataikat a fiataloknak, akik ettől jobb emberekké válnak, stb...

A Végső vágás munkafolyamatról a szakmai írás a következőt tartalmazza: A végső vágás a jelenetek pontos hosszának a beállítása, a vágópontok meghatározása komoly gyakorlatot igénylő feladat. A vágás ritmusa, a dramaturgiának megfelelő képváltások alkalmazása, lassítások, gyorsítások, zenei effektek mind a film sikerének alkotó elemei. Ha valaki jó vágó szeretne lenni, ahhoz nem elég, hogy jól ismerje a vágóprogramot. Ennél jóval többre van szükség. Mit, mire lehet vágni, milyen hosszú legyen a snitt, milyen fényelési technikával állítsa be a kívánt hangulatot, milyen legyen a felirat, milyen trükkel érhető el egy hatás, ezt mind-mind a vágónak kell tudni.

Fényelésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor az egymás utáni snittek, jelenetek fényviszonyait úgy korrigálják, hogy azok hangulata illeszkedjen egymáshoz. Ha egy filmhez animációra van szükség, az szintén az utómunka fázisban készül el. Sok esetben a kameraképet kell grafikai elemekkel kiegészíteni, ez a kompozitálás. Itt több képsíkot, layert illesztenek egymásra a kívánt hatás elérése érdekében.

https://zoom.hu/hir/2018/12/24/ezeket-a-magyar-filmeket-varjuk-2019-ben/

A fenti internetes címen olvastam az alábbi magyar filmekről, ahol már a vetítési időpontokat is megadták: 

• Kölcsönlakás /bemutató már volt/,
• Guerilla /1848-49-es szabadságharc idején játszódik/,
• Apró mesék,
• Spirál,
• Valan,
• Drakulics elvtárs,
• Mimi,
• Hab,
• Zárójelentés,
• Impromptu,
• Senki nem megy sehova,
• Éjjeli őrjárat,

Rendkívül biztató a felsorolás. Pusztán csak nézőként ismerem úgy általában a mozifilmeket. Tekintettel arra, hogy nem ismerem a filmkészítés belső mechanizmusát, ezért egy-két fenti megjegyzésem akár a szakemberek számára megmosolyogtató is lehet, persze akkor, ha a valósággal össze nem egyeztethető a kijelentés. De vállalom a kockázatot,  folytassunk közbeszédet a magyar filmről. Nagy dolognak tartanám, ha a jövőben a magyarok is olyan magasszintű sikerfilmeket hoznának létre,  amelyeknél a hazai és akár külföldi nézők is azok bemutatását nagy érdeklődéssel várják. Ahogyan az az amerikai filmek esetében gyakran előfordul.

Mi lehetne jövőbeli magyar filmek tárgya ?

-Méhes György: Szikra Ferkó /animációs film, vagy Gyűrük Ura c. film-szerű feldolgozásban/ Idézet /fülszöveg /: Csodálatos tündérvilág bontakozott ki képzeletünkben, hős székely legénykékkel, tüzet okádó sárkányokkal, táltosokkal meg boszorkányokkal. Elszorult szívvel (és valószínűleg tátott szájjal) követtük a mesehős sorsát az egyre növekvő veszedelmek közt, és felujjongtunk, amikor végül győzött a becsület, az igazság#." – idézi fel gyerekkorát Méhes György. És emlékezete kincsesládáját felnyitva ezúttal ő mesél. Kicsiknek és nagyoknak. Mesél a messze földön híres kovácsmester, Kalapándi apó fürge eszű, ügyes kezű, aranyszívű és rettenthetetlen lelkű kisinasáról, Szikra Ferkóról, aki minden veszedelemmel és ármánnyal dacolva nekivág hetedhét országnak, hogy megszerezze a világverő kardot, és legyőzze a szegény embereket sanyargató gonosz Toportyán királyt. Megjárja Feketeországot, átkel az égig érő üvegfalon és a fortyogó tüzes tavon, egy megzabolázott felhőszörnyeteg hátán pedig eljut Szivárványországba is…

-http://www.nimrod-mohacs.hu/content/legh%C3%ADresebb-bety%C3%A1rok-%C3%A1ttekint%C3%A9se

A magyar betyár alakok: Angyal Bandi, Sobri Jóska, Savanyó Jóska, Vidróczki Márton történetei.  

- Nálunk is működne -e már korábban megfilmesített történetek újra feldolgozása a mai technikákkal, stílussal ? /pl. Tenkes kapitánya, Szegény gazdagok /Fatia Negra - a fekete állarcos története /stb...

-Magyar sikeres személyiségek életrajzi ihletésű filmjei. /pl. -Takács Károly az olimpiai bajnok sportlövő, vitéz Szentgyörgyi Dezső vadászrepülő, Besenyei Péter műrepülő, Hosszú Katinka úszónő sikerei, stb.../ 

-Kortárs külföldi híres írók kitűnő regényeinek megfilmesítése. /pl. Wilbur Smith író legújabb kalandregényeire gondolok/

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2019. március 03.

Jenő /Fejér megye/

képen: Takács Károly

vitéz Szentgyörgyi Dezső