A vidéki emberek jellemző tevékenysége a konyhakert létesítése, és annak megművelése. A családi házhoz tartozó terület adja annak a lehetőségét, hogy konyhakertet tudjunk kialakítani. Könnyebb annak a helyzete, aki beleszületett az olyan helyzetbe, amikor a szüleitől tanulhatta meg azokat az ismereteket ami a konyhakerti tevékenységhez szükséges. A települések népessége azonban mozgásban van, tehát városi környezetből kerülhet falura olyan ember, akinek nincsenek ismeretei a mezőgazdasági termelésről. Az alábbi írás megjelenítésével segítséget akarok adni a konyhánkon hasznosítható növények megtermeléséhez. Kedvcsinálónak szánom az írást. A kertészkedés nem könnyű tevékenység, de büszkék lehetünk magunkra, ha képesek vagyunk azzal értéket előállítani. A termésünket ha fogyasztjuk akkor tudjuk, hogy mit eszünk. A másik fontos körülmény pedig az, ha a főfoglalkozásunk valami teljesen más munka, akkor a kertészkedéssel kikapcsolódunk, oldjuk a bennünk lévő stresszt is. Az alábbi szöveg viszonylag hosszú, de itt a blogomnál megtalálható lesz később is, ha valaki az adott évszakban járva az aktuális feladatra vonatkozó szövegrészt ismét el akarja olvasni.

Az alábbiakat id. Csáktornyai József diktálta, /aki nyugdíjas napjaiban szeret kertészkedni/ és lejegyezte dr. Csáktornyai Zsolt

A családi házaknál a kert egy fontos lehetőség, hogy a család számára a zöldséget, gyümölcsöt megtermeljük. A kert nagyságától függ, hogyan tervezzük meg a termelést, mennyi legyen a gyümölcs és mennyi a konyhakerti növény ? Természetesen arra kell törekedni, hogy a család számára szükséges friss gyümölcs és zöldség, ezen felül téli tárolásra, illetve a befőzéshez szükséges alapanyagot is megtermeljük.

A termeléshez szükséges:

- A megfelelő talaj előkészítés:

Őszi idényben, a tél beállta előtt, ha mód van rá a terület felszántása, ha nincs rá mód akkor felásása, vagy kapálógéppel való felmarása. A legmegfelelőbb az ásás, mert az ember látja a talajban lévő idegen anyagokat. /pl. kavics, drót, üvegdarabok/, amit összeszedhet. Ezen felül a növényi gyökerek, ami erősen károsítja a kultúrnövényeket, ásáskor kiszedhető. Először azokat a területeket ássuk fel, ahol még nincs gyümölcsfa. A gyümölcsfák alatti területet legjobb akkor felásni, amikor a lombozat lehullott. A talajba beásható legyen, a levélen lévő kártevőket talajban juttatjuk, és így elpusztulnak.  Az ásás előtt a talajt meg kell szórni műtrágyával, kálium és foszfor tartalmúakkal. Ezt mélyen beásva biztosítjuk a tápanyagot az odavetett növények részére. Nitrogén műtrágyát akkor kell tenni a talajba, ha növényi anyagok kerültek beásásra. Erre van speciális műtrágya is, un. MPK, ami kb. 20 % nitrogén, 40 % káliumot, és 40 % foszfort tartalmaz.

Az őszi munkáknál már meg kell tervezni, hogy mit akarunk vetni. Ősszel kell vetni a saláta magot, illetve az őszi fokhagymát. A salátánál még az is sajátosság, hogy a vetőmagot palánta céljára sűrűbben lehet kivetni, majd október-novemberben a termőhelyére kiültetni. A saláta úgy is vethető, hogy termőhelyére kerül a mag, majd az ősz folyamán a megfelelő tőtávolságra/ 25x40 cm-es/ kell gyomlálni. Ősszel vetjük a magot, és májusban /Május Királynéja fajta/ szedhető.

Az őszi fokhagymát ugyancsak ősszel ültethetjük, mert télen a fagyot kibírja.

Gerezdekre szedjük és úgy vetjük ki a barázdába, majd betakarjuk. Kora tavasszal a fokhagyma felhasználható.

A felszántott talajt ősszel nem munkáljuk el, hogy a téli időszakban az egyenetlen talaj megfogja a havat, a szél ne tudja kiszárítani.

Kora tavasz:

Gyenge fagyokkal tavasz felé el lehet kezdeni a gyümölcsfák metszését. A metszéskor keletkezett gallyat a tüzelésre fel tudjuk használni, vagy a kertben eltüzeljük. A metszésnél keletkezett sebeket, ágvágásnál fagéllel fertőtlenítjük, hogy gombák, baktériumok ne tudják a fát fertőzni. A héj védi a fát, de a vágási felületnél nincs védelem. A metszés befejezése után a legfontosabb feladat a gyümölcsfák, szőlők lemosó permetezése. Ehhez gyümölcsfaolaj, valamint réztartalmú szerek állnak rendelkezésre. A lemosó permetezésnek az a feladata, hogy a gyümölcsfák kérgén lévő atkákat, gombákat elpusztítsuk. Sok fánál már kora tavasszal jelentkezik a lisztharmat betegség és az ágvégeken már kezdi a pusztítást. Erre a növényfajták különbözően érzékenyek.

A legjobban érzékeny a Jonatán alma, majd a Golden és az Idared. A lemosó permetezést a pirosbimbós állapotig meg kell ismételni. Ezzel kivédhetjük a gyümölcsfákra veszélyt jelentő tűzelhalást is. Ezt a betegséget úgy észleljük, amikor a gyümölcsfán egy ág levelei teljesen beszáradnak, elpusztulnak. Ha ezt az ágat időben levágjuk, akkor a fertőzés terjedését megakadályozzuk. Tűzelhalásra érzékenyek a körtefák, az almafák illetve a naspolya. A pirosbimbós állapot után megkezdődik a molyok tevékenysége, főleg a sodrómolyok pusztítanak az almásokban, ahol a levélre lerakják a petéiket és a levelet összesodorják, kikelő lárvák súlyos kárt okoznak. Ezt rovarírtó szerekkel tudjuk kivédeni. A permetek használatához alkalmazni kell tapadószert /Nonit /. Így elérjük, hogy a permetezőszer jobban rátapad a növényre , így kevesebb permetanyagra van szükségünk. Főleg a viaszos konyhakerti növényeknél vesszük hasznát, pl. káposzta, hajmák.

A gyümölcsösök permetezését akkor tudjuk hatásosan elvégezni, ha megelőző permetezéseket végzünk szélmentes időben. Vannak olyan permetező szerek, amelyeket gyümölcsfák virágzásakor is alkalmazhatjuk, mert méh kimélők, de a kártevőket elpusztítja pl. a bimbó lyukasztó darázst. A gyümölcsösökben másik védekezési feladat a molyok irtása. A moly a magházhoz befúrja magát a gyümölcsbe. Amikor a gyümölcs dió nagyságúra megnőtt. Egy–egy ágon, ha szükséges ritkítani kell a termést. Mennyi idős a fa, milyen mennyiséget bír el ? Szebb lesz a termés, kevesebb lesz a gyümölcshullás, nem törnek le az ágak a túlsúlytól. A molyok, cseresznyelégy elleni szerek – fenolcsapda /sárga ragadós lap/ Amikor csapdán az első rovarokat észleljük. A permetezést el kell végezni, és 8 naponként meg kell ismételni.

Konyhakerti növények

A vetést már ősszel meg kell tervezni, mert más-más növényeknek más műtrágyára van szüksége. A burgonya vetőterületén nagyobb mennyiségű kálium műtrágyát kell kiszórni. A keményítő képzéshez káliumot használ a burgonya. Itt 100 m2-re , 1- 1.5 kg káliumot is kiszórhatunk. A terveinknek megfelelően kell beszerezni a vetőmagot, amit tavasszal vetni fogunk. Ezek a növények: borsó, bab, hagyma, zöldség, cékla, sárgarépa, sütőtök, csemegekukorica, paprika, paradicsom, burgonya.

A tervezett ültetésnél figyelembe kell venni, hogy egy ugyanazon területre éveken keresztül ugyanazt a növényt ne ültessük. A vetésforgó szükséges, mert a növény a maga számára szükséges anyagokat a talajból felveszi, így az ásványi anyagok nem ürülnek ki a talajból, és a fertőzések sem válnak állandóvá az adott növényre. Ezen felül, ha még állatállománnyal is rendelkezünk, azok számára takarmányrépát, illetve lucernát is vethetünk. A háziállatok etetése így jobban megoldható.

A konyhakerti növényeket nem egy időben kell vetni. Korábban azt, ami nem hideg érzékeny március végén április elején /pl. zöldség, borsó, tavaszi hagymák/ Az elvetés előtt dolgozzunk be a talajba kálium, foszfor és nitrogén műtrágyát, hogy a kelő növények közvetlenül hozzájussanak a tápanyaghoz. Használni kell talajfertőtlenítő szert a vetés előtt. Ezzel megakadályozzuk a különböző pajor kártevők, valamint a lótetű és csigafélék kártevését.

Sárgarépa. valamint paprika, paradicsom, nyári káposzta, uborka vetése következik április- május elején. A tökfélék, uborka kivetésével óvatosan kell bánnunk, mert a május fagyok – főleg, ha völgyben van a kertünk – kárt okozhatnak.

A burgonya kiültetése kétféleképpen történhet.

A fagyok előtt április második felében. A tulajban lévő burgonyát a talajmenti fagy nem érinti.

1. mód : Barázdát húzunk a burgonyának, és 10-15- cm-es távolságra tesszük bele. Betakarjuk, felkupcoljuk. A földdel betakarás, első alkalommal nem a teljes magasságig történik. A gyom kapálása során, fokozatosan tovább tölthető a felkupcolás.

2. mód: a fészekberakás. Kapával kivágjuk a földet és kb. 2 szem burgonyát rakunk egy fészekbe. A feltöltése ugyanúgy történik mint a barázdás ültetésnél.

Ugyanez a módszer vonatkozik a borsófélékre. Itt is kétféleképpen lehet vetni:

1./ barázdába vetés, ami csak letakarunk / 5-7 cm-re egy szem borsót/

2./ kapával vágott fészkekbe vetés, egy fészekbe 7-8 szemet /25x30 cm-es tőtávolságra, és 40 cm-es sortávolságra vetjük el.

Zöldség, és sárgarépa vetése

 

Évek óta bevált gyakorlat, hogy ezeknek magjait előre elkészített bakhátba vetjük. Magassága 25-30 cm, sortávolsága 70 cm.

A bakhát tetejébe 1 -1.5 cm mélyen vetjük a magot, majd letakarjuk földdel 1-2 cm vastagon, majd kapával tömörítjük. Vetési idő március és április eleje. A vetést akkor lehet végrehajtani, ha a talaj nem túl nedves.

A bakhát azt jelenti, hogy a földet kapával összehúzzuk, és a magot ennek a tetejére vetjük egy csíkba, és takarjuk 2-3 cm földdel. Ennek a megoldásnak azaz értelme, hogy a sárgarépa, zöldség termés egyenes szárú lesz, tehát nem szerteágazó a növénytest. Így a növény a növekedése során keresi a vizet, és a bakhát tetejéről a talaj felé törekedve válik egyenessé, azaz nem oldal gyökereket hajt.

Babfélék

3-4 féle babot termelünk. Apró szemű fehér, tarka illetve a kiépített tartóállványra szerelt hálóra futó babot ültetünk.

A kiültetés május derekán történik. A hasznosítás- zöld állapotban lévő szelés, fejtés, és amikor beszárad.

Kártevői: levéltetvek, és babragya kivédése. Idegméreg, réztartalmú gombaölő szert kell használni.

Kártevője a babzsizsik. A kifejtett szárazbabot mélyhűtőbe teszik 24 órára, ami a zsizsiket elpusztítja. Ha vetőmag lesz belőle akkor nem fertőzi a talajt. Az élelmiszer használatra szánt termést sem károsítja tovább.

A babnak a rakása hasonló a borsóéhoz, tehát barázdába történik a kirakása, amit 3-4 cm-ként vetünk, letakarjuk. Fészekbe is rakhatjuk, 7-8 szemet.

Ezen felül köztesként is vetjük a kukorica közé, mert annak árnyékában is megnő /főleg a fehér bab/ Borsót ill. babot még gyümölcsfák árnyékában is szoktak vetni, de olyan termés, mint napsütötte helyen, már nem várható.

A másik fontos növényünk az uborka.

Egyik fajta alkalmas salátának, illetve kovászolásra. Másik fajta savanyú uborkának való.

Április hónapban kivethetjük a csemege kukoricát, a pattogatni való kukoricát, illetve a takarmánykukoricát. A vetést akkor kell elvégezni, amikor a talajhőmérséklet a 12 C fokot elérte.

Cékla, és répafélék vetése

A műtrágyázott, fertőtlenített talajba vetjük a magokat. 5-6 cm mély csíkot húzunk és abba vetjük 4-5 cm távolságra és betakarjuk. Természetesen majd egyeléssel kikelés után a tőtávolságra beállítjuk. A kihúzott növényeket állatok etetésére lehet használni. A sortávolság 60-70 cm.

A répafélék nagy veszélye a répabarkó. Képes az egész állományt már keléskor elpusztítani. Növényvédő szerrel kell permetezni a keléskor, és 8 naponként ismételni. Idősebb korban a leveleket a bolha ill. levéltetű károsítja, amit szintén permetezni kell.

Paradicsom

Magjának helybeli kivetésével is lehet kísérletezni, mert képes így is őszig beérett termést hozni. Biztonságosabb, ha melegágyba palántát nevelünk, és a kiültetett töveket 40x40 cm -es tőtávolságra és 70 cm-es sortávolságra ültetjük. 2-3 féle paradicsomot termelünk, - karózni kell mert futó, a másik fajta karózás nélkül is terem. Az érett paradicsomot közvetlenül fogyasztjuk, befőzzük, illetve lecsó készítéshez használjuk.

Paprikafélék

A fólia alatt termelhetünk palántákat. Április végén vetjük a magot a fólia alá és a májusi fagyok elmúlta után történhet a kiültetés. Fehérözön, bogyiszlói fajta. Füszerpaprika és az erőspaprika.

Konyhakerti növények, gyümölcsök tárolása

Pincébe kerül a burgonya, zöldség, sárgarépa, takarmányrépa, cékla. A sárgarépát el lehet helyezni, nedves homokba, ládákba. A káposztát, a sütőtököt a beérett növényeket fagymentes helyen tudjuk télre eltenni.

Gyümölcsfák, szőlő metszése

A szőlőt termelhetjük kordonban, / 3 méter sortávolság, mert ha kevesebb árnyékolás van, a szőlő fényigényes. /tőtávolság 120 cm / A szőlő ültetése akkor a legjobb ha É-D irányba helyezkednek el a sorok. A szőlő metszése: a fő száron 4-10 termőrüggyel rendelkező szárat hagyunk, majd 5 ugarcsapot két szálvessző között. Az ugarcsapnál ferde vágás történik, hogy a folyó lé ne folyjék a szőlő bimbóra. Ugarcsapon 2 bimbó van. A szőlőnél még fontos a hajtások kiválogatása, az un. gyomlálás. A szemek tövénél újabb hajtások jelentek meg, ezeket rendszeresen gyomlálással meg kell szüntetni. A kordon szárán a földtől felfelé is hajlamos kihajtani, azt is el kell távolítani.

Ha több eső van, nagyobb a hajtásnövekedés, akkor több alkalommal kell gyomlálni. Ha a termőszárak hosszabbak, tetejezni kell. Egy fürt terméséhez legalább 9 levél rendelkezésre álljon.

Gyümölcsfák metszése

Legkorábban kezdhetjük az almafák metszését március hónapban. Arra kell törekedni, hogy az ágak alatt elférjünk, hogy tudjuk művelni a talajt, de azt ne kövessük el, hogy a fát felcsupaszítjuk, mert akkor a termést kell magasról leszedni. A fák középső részét hagyjuk szabadon, hogy a megfelelő légmozgás meg legyen, a napfény bejusson. Igy kevésbé tudnak a rovarok kárt okozni. A fán tartóágakat kell képezni, hogy a gyümölcs súlya ne hasítsa szét a fát.

Körtefák

Hasonló a helyzet, de itt nem kell törekedni a fa közepének kivágására. A többi művelet ugyanaz mint az almafáé. A szilvafák, a barackfák metszése később is történhet, de a rügyfakadás előtt kell elvégezni. Az őszibarack kényes a sérülésekre. A réztartalmú szereket kell használni a gombakártevők ellen, illetve rovarok ellen a megfelelő permetszert.

Amikor a gyűmölcsfáink termése beért és szüretelünk - népi mondás ez - ne törekedjünk arra, hogy a fák csúcsából is leszedjük a termést, akrobata mutatvánnyal, mert az ég madarainak is jár valami.

A kertben még termelhetünk epret, málnát, amit tavasszal kell gondozni. Málna – a letermett töveket ki kell tördelni, a megmaradt töveket visszavágjuk 150 cm magasságban, az újabb málnatövet 2 m-es magasságnál vágjuk el.  Az eper - két fajtáját termesztjük. Apróbb édesebb, a nagyobb termésűnek nagyobb a savtartalma. Eper ültetés május hónapban történik. Sortávolság közé barázdát húzunk, amibe talajfertőtlenítőt rakunk, majd földdel letakarjuk. Ősszel az epren megkezdődik az indásodás, ami új szaporítóanyagot hoz létre. Iskolába földdel betakarjuk. Ebből lehet pótolni, növelni az ültetvényt.

A szőlő esetében a lemosó permetezést metszés után kell végezni tavasszal.

Nyáron a szőlőt védeni kell: lisztharmat, perenosz és szürke rothadás ellen. A szőlőt réztartalmú szerekkel permetezzük a gombásodás ellen, illetve rovarölő szerek használata is szükséges.

A kertek művelése, gyomirtás azért fontos mert ezzel védeni lehet a nedvesség, illetve tápanyag elvonást. Ha nincs gaznövény, akkor is kell kapálni, a hajszálcsövességet kell megszüntetni. Mondás : ahány kapálás, annyi öntözés.

Gyomírtás vegyszerrel

A szőlőnek 5 éves kora után alkalmazható. A gyomirtó nem károsítja a szőlőgyökereket. Ugyanez vonatkozik a gyümölcsfákra is. A sikeres konyhakerti műveletekhez sajnos nélkülözhetetlen a különböző permetszerek használata. Az értékesítő helyeken az eladók, ha tanácsot kérünk, akkor adnak alapvető eligazításokat. Fontos az is, hogy a permetszerek csomagolásán a felhasználási utasításokat pontosan tartsuk be. Különesen ügyeljünk arra, hogy a permetezést követően az un várakozási időt betartsuk. Ez azt jelenti, hogy a permetezéstől számított időn belül a terményt nem lehet betakarítani, és felhasználni sem.

Jenő /Fejér megye/, 2019. február 02.

Dr. Csáktornyai Zsolt