A Rendőrség a szezon kezdetén helyesen felhívta a közúti közlekedők figyelmét arra, hogy a jó idő beköszöntével meg fognak jelenni a motorosok az utakon. Ezekben a felhívásokban közzétett hasznos tanácsok azt szolgálják, hogy elkerülhetők legyenek a motoros balesetek.
Ezeken az internetes címeken megtekinthetők a hasznos tanácsok:
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/baleset-megelozes/aktualis/indul-a-motoros-szezon-1
A motorozás jelenségéhez akarok hozzászólni néhány gondolatban. Az alábbiakban szereplő történetek közül néhány elég durva, de a valóságot tükrözi. Éppen az a cél a személyes gondolatok közlésével, hogy az un. idealizált, romantikus motorozást szemléljük egy kicsit másképpen is. Természetesen nem cél az alaptalan, indokolatlan illúziórombolás, hanem fő törekvés a motorozás veszélyeinek csökkentése, ennek a tevékenységnek a reális megközelítése. Ezek a történetek származnak a szűkebb ismerősi körből, és mivel bűnügyi rendőrségi ügyintézői joggyakorlatot is végzek, a munkával kapcsolatban megismert esetekből.
- Egy kihallgatás során szóba került egy település, ahol az 1960-as években mezőgazdasági gépállomás működött. A nagy fém kapuja még ma is megvan. A kihallgatott idős férfi azt mondta, hogy „Jaj, ne is említsük azt kaput !” Elmondta, hogy abban az időben amikor működött ez a gépállomás, volt egy Csepel motorkerékpárja. A kaput egy keresztben kifeszített lánccal zárták. A férfi be akart menni a kapun a motorkerékpárral és nem vette észre ezt a kapuoszlopok között kifeszített láncot. A lánc elkapta az arcát és agyon gyűrte az arcbőrét, szinte feltolta a feje tetejére. Mondta a férfi, hogy borzalmas kínokat élt át, és hosszú idő kellett a felépüléséhez ebből a komoly sérülésből.
- Újságban olvastam régebben egy hasonló esetet. Egy teherautó drótkötéllel vontatott egy másik meghibásodott járművet. Valószínű, hogy a szokásosnál hosszabb lehetett a kötél és nem volt középen valamilyen színes tárggyal jelezve. Kanyarodott a vontató jármű. Egy motoros nem észlelte a kötelet és arra gondolt, hogy egy villámgyors mozdulattal átmegy a két jármű között. A kötél lesodorta a motorról, és emlékezetem szerint sajnos nem is élte túl az ütközést.
- Egy közeli településen 20 év körüli fiatal férfi motorkerékpár jogosítványt akart szerezni és el is kezdte a folyamatot, de a képzés még nem zárult le, még nem volt meg a jogosítványa. Rávette a szülőt, hogy hitel segítségével vásároljanak egy komoly, nagyobb teljesítményű motorkerékpárt. A gép már rendelkezésre állt. A fiatal férfi vitte a motorral a barátnőjét, annak ellenére, hogy jogosítványa még nem volt. Balesetet szenvedtek, melynek során mindketten életüket vesztették. A közeli időpontra tervezett eljegyzésük helyett mind a két családban temetés volt. Az elhunyt férfi szülei még ezt követően is évekig fizették a tönkrement motorral kapcsolatos több milliós hitel törlesztést.
- Régebben az apai nagypapa testvére lábtörés miatt bekerült a kórházba. Mentünk hozzá meglátogatni. A mellette lévő kórházi ágyon feküdt egy fiatal férfi. Keze, lába begipszelve. Az egyik lábát egy drótköteles súllyal huzatták is. Emlékszem, hogy nyári időszak volt. A sérült férfi egyik ép kezében volt egy kis elemes ventillátor és azzal hűtötte az arcát. Elmondta, hogy úgy sérült meg, hogy ment egy motorral. Amikor felkapcsolt harmadik sebességbe, így ment szerinte nem is gyorsan, csak kb. 100 km/h sebességgel. Nekiütközött egy Lada gépkocsi jobb hátuljának. Kibontotta belőle az ütközés a benzintankot, a hátsó ülést, és ő a motor vezetője az autó felett elrepült az autó elé és az útra zuhanva törtek a csontjai.
- A faluban ahol élek régebben volt egy fiatal férfi szomszédunk. Megvásárolt egy nem rendszámos motorkerékpárt, de teljesítménye azért komoly volt. Enduro –nak mondták, olyan cross jellegű volt a gép. A motorral ment mindenhova. Apám még mondta is, hogy nem jó vége lesz ennek. A szomszéd gyermek korában nem kapott segédmotort az apjától. Amikor saját jövedelme volt már, akkor vásárolta magának ezt a motort és mintegy pótolta azt az élményt, amit korábban nem élt át, azt az időszakot amikor az édesapja nem vett neki ilyen gépet. Ezt az érzelmi viszonyulást, a túlhajtott motorozást érezte apám „nem normál” viselkedésnek. És sajnos tragédia is lett a vége. A szomszéd az egyik fiatal unokatestvérét vitte a motorjával. Ez a motor nem utas szállítására volt tervezve. A szállított személy lábfeje becsúszott a hátsó kerék küllői közé. Ez a hatás eldobta a motort. Az utasok lerepültek a motorról. A motor vezető életben maradt. Az utasa azonban nekiütközött az út melletti fának. Leszakadt a jobb keze a vállával együtt. A helikopteres mentés sem tudta az életét megmenteni.
- A településünk egyik kivezető útján régebben sok vad keresztezte az utat. Egy bordó színű Jawa nagymotor kerékpárral, ment kb. 80 km/h sebességgel két ismerősöm. Utasként hátul ülő az általános iskolai osztálytársam volt. Ezzel a sebességgel nekiütköztek két vaddisznónak az út közepén. A két vaddisznó elpusztult. A motorosok sérülésekkel túlélték. A motor vezetőjével beszélgettem, aki elmondta, hogy a kormányba tudott kapaszkodni. Látta ahogyan a mögötte ülő barátja átrepült fölötte és kezével, lábával kapálózva kb. 40 méterre előre fejest esett le az útra. Az volt a „szerencséje”, hogy volt bukósisak a fején. A sisak széttört darabokra. Ha ez nem lett volna a fején, akkor a fejével történik ez. Az utas nagyon komoly más csonttöréseket is elszenvedett.
A motorozással kapcsolatban mondják, hogy a hátul ülő utas egy ütközésnél még nagyobb veszélyben van a vezetőhöz képest, mert nem tud kapaszkodni. Az ütközésnél az erő ostor szerűen repíti ki az ülés pozíciójából. Gyakran látom, hogy fiatal hölgyek barátjuk mögött ülnek a gyors motorokon – igen veszélyes a helyzet.
- Egy kihallgatás során beszélgettem egy kb. 50 év körüli férfival. Elmondta, hogy nem tud kerékpározni. Én ezen nagyon meglepődtem. Elmondta, hogy pedig ez a helyzet. Egyszerűen gyermekkorában az édesapja nem vett neki kerékpárt, ezért nem is tanulta meg azt használni. Felnőtt korában személygépkocsi jogosítványt szerzett. Ehhez hozzátette, hogy lehet szerencséje volt, mivel nem tanult meg kerékpározni, ezért kimaradt az életéből a motoros korszak. Ezt azért mondta, mert ismert előtte, hogy sok a motor baleset. Van egy mondás, hogy kétfajta motoros létezik: az egyik aki már elesett, a másik aki esni fog.
Mindenkinek van az életében általában motoros korszak, majd amikor családja lesz és a feleséget, gyerekeket is kell szállítani, akkor a gépkocsi vásárlással lezárul a motoros korszak.
A két keréken gördülő motorkerékpárral addig nincs probléma, amíg valamilyen erőhatás ki nem billenti az egyensúlyából. Ha ez bekövetkezik, akkor jelentkezik, hogy a motoros ki van szolgáltatva az erőbehatásoknak. Fokozza a problémát, ha valaki nem viseli megfelelő bőr-motoros ruházatot. Eséskor a surlódás azonnal a bőrt károsítja. A fix tárgyaknak ütődés azonnal roncsolja az embert.
A Forma 1-es pályán haladó motorversenyzőket ha nézzük, egy esés esetén a bőr ruházatukban kicsúsznak a kavics ágyra, lelassulva jó esetben nem történik komolyabb probléma, akkor sem, ha relatíve nagyobb volt a sebességük. A közúti közlekedés azonban nem ilyen körülmények között történik. Ha az útról valaki letér a motorral, akkor nem a biztonságos kavicságyra jut, hanem ütközik az árokpartnak, fának, illetve egyéb tereptárgyaknak. A közúti motorozásnál ne próbáljuk utánozni a versenysportot űző motorversenyzőket, mert nem azonosak az életben maradási esélyek.
Nem kétséges, hogy motorozás az emberre nagy vonzerőt gyakorol. Pl. a gépek iránti vonzódás, az ember helyváltoztatási képességét megsokszorozza, a szabadság élmény érzete, stb… Ehhez azonban hozzá kell tenni azoknak a helyzeteknek a lehetőségét, ami ebből reálisan káros hatásként előfordulhat. Olyan kijelentést is hallottam, hogy jó idő beköszöntét a vese transzplantációra várók már alig várják, mert a jó idővel a motorosok kiáramolnak az utakra. Törvényszerűen következnek be ezzel a halálos eredményt előidéző balesetek. A motorosok általában fiatal emberek, és a szerveik felhasználásra kerülnek a beteg emberek műtétjeinél. Kegyetlen ez a kijelentés, de sajnos tényleg ez lehet a helyzet.
A motorozás van, és lesz is. Óriási ipar szolgálja ki a motorgyártással az igényeket. A motor kínálat újabb igényeket hoz létre. Felnőtt emberek fognak dönteni a sorsukról ebben a kérdésben. Valaki úgy fog dönteni, hogy vesz motort. Lesz olyan, aki azt mondja, hogy jó eddig motoroztam, de eladom, tovább már ezzel nem foglalkozom. Aki tovább motorozik körültekintően kövesse az írott, és íratlan szabályokat a saját, és mások testi épségének megóvása érdekében !
Dr. Csáktornyai Zsolt
Jenő /Fejér megye/
2019. március 07.
Az alábbi kép 2019. 07. 20-ai baleset helyszínelésén készült Üllőnél.
képen: Takács Károly
Utolsó kommentek