Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Motorozás  - Csak óvatosan, körültekintően ! 

A Rendőrség a szezon kezdetén helyesen felhívta a közúti közlekedők figyelmét arra, hogy a jó idő beköszöntével meg fognak jelenni a motorosok az utakon. Ezekben a felhívásokban közzétett hasznos tanácsok azt szolgálják, hogy elkerülhetők legyenek a motoros balesetek.

Ezeken az internetes címeken megtekinthetők a hasznos tanácsok:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/baleset-megelozes/aktualis/felkeszitettek-a-motorosokat-az-idei-szezonra

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/baleset-megelozes/aktualis/indul-a-motoros-szezon-1

A motorozás jelenségéhez akarok hozzászólni néhány gondolatban. Az alábbiakban szereplő történetek közül néhány elég durva, de a valóságot tükrözi. Éppen az a cél a személyes gondolatok közlésével, hogy az un. idealizált, romantikus motorozást szemléljük egy kicsit másképpen is. Természetesen nem cél az alaptalan, indokolatlan illúziórombolás, hanem fő törekvés a motorozás veszélyeinek csökkentése, ennek a tevékenységnek a reális megközelítése. Ezek a történetek származnak a szűkebb ismerősi körből, és mivel bűnügyi rendőrségi ügyintézői joggyakorlatot is végzek, a munkával kapcsolatban megismert esetekből.

  • Egy kihallgatás során szóba került egy település, ahol az 1960-as években mezőgazdasági gépállomás működött. A nagy fém kapuja még ma is megvan. A kihallgatott idős férfi azt mondta, hogy „Jaj, ne is említsük azt kaput !” Elmondta,  hogy abban az időben amikor működött ez a gépállomás, volt egy Csepel motorkerékpárja. A kaput egy keresztben kifeszített lánccal zárták. A férfi be akart menni a kapun a motorkerékpárral és nem vette észre ezt a kapuoszlopok között kifeszített láncot. A lánc elkapta az arcát és agyon gyűrte az arcbőrét, szinte feltolta a feje tetejére. Mondta a férfi, hogy borzalmas kínokat élt át, és hosszú idő kellett a felépüléséhez ebből a komoly sérülésből.
  • Újságban olvastam régebben egy hasonló esetet. Egy teherautó drótkötéllel vontatott egy másik meghibásodott járművet. Valószínű, hogy a szokásosnál hosszabb lehetett a kötél és nem volt középen valamilyen színes tárggyal jelezve. Kanyarodott a vontató jármű. Egy motoros nem észlelte a kötelet és arra gondolt, hogy egy villámgyors mozdulattal átmegy a két jármű között. A kötél lesodorta a motorról, és emlékezetem szerint sajnos nem is élte túl az ütközést.
  • Egy közeli településen 20 év körüli fiatal férfi motorkerékpár jogosítványt akart szerezni és el is kezdte a folyamatot, de a képzés még nem zárult le, még nem volt meg a jogosítványa. Rávette a szülőt, hogy hitel segítségével vásároljanak egy komoly, nagyobb teljesítményű motorkerékpárt. A gép már rendelkezésre állt. A fiatal férfi vitte a motorral a barátnőjét, annak ellenére, hogy jogosítványa még nem volt. Balesetet szenvedtek, melynek során mindketten életüket vesztették. A közeli időpontra tervezett eljegyzésük helyett mind a két családban temetés volt. Az elhunyt férfi szülei még ezt követően is évekig fizették a tönkrement motorral kapcsolatos több milliós hitel törlesztést.
  • Régebben az apai nagypapa testvére lábtörés miatt bekerült a kórházba. Mentünk hozzá meglátogatni. A mellette lévő kórházi ágyon feküdt egy fiatal férfi. Keze, lába begipszelve. Az egyik lábát egy drótköteles súllyal huzatták is. Emlékszem, hogy nyári időszak volt. A sérült férfi egyik ép kezében volt egy kis elemes ventillátor és azzal hűtötte az arcát. Elmondta, hogy úgy sérült meg, hogy ment egy motorral. Amikor felkapcsolt harmadik sebességbe, így ment szerinte nem is gyorsan, csak kb. 100 km/h sebességgel. Nekiütközött egy Lada gépkocsi jobb hátuljának. Kibontotta belőle az ütközés a benzintankot, a hátsó ülést, és ő a motor vezetője az autó felett elrepült az autó elé és az útra zuhanva törtek a csontjai.
  • A faluban ahol élek régebben volt egy fiatal férfi szomszédunk. Megvásárolt egy nem rendszámos motorkerékpárt, de teljesítménye azért komoly volt. Enduro –nak mondták, olyan cross jellegű volt a gép. A motorral ment mindenhova. Apám még mondta is, hogy nem jó vége lesz ennek. A szomszéd gyermek korában nem kapott segédmotort az apjától. Amikor saját jövedelme volt már, akkor vásárolta magának ezt a motort és mintegy pótolta  azt az élményt, amit korábban nem élt át, azt az időszakot amikor az édesapja nem vett neki ilyen gépet. Ezt az érzelmi viszonyulást, a túlhajtott motorozást érezte apám „nem normál” viselkedésnek. És sajnos tragédia is lett a vége. A szomszéd az egyik fiatal unokatestvérét vitte a motorjával. Ez a motor nem utas szállítására volt tervezve. A szállított személy lábfeje becsúszott a hátsó kerék küllői közé. Ez a hatás eldobta a motort. Az utasok lerepültek a motorról. A motor vezető életben maradt. Az utasa azonban nekiütközött az út melletti fának. Leszakadt a jobb keze a vállával együtt. A helikopteres mentés sem tudta az életét megmenteni.
  • A településünk egyik kivezető útján régebben sok vad keresztezte az utat. Egy bordó színű  Jawa nagymotor kerékpárral, ment kb. 80 km/h sebességgel két ismerősöm. Utasként hátul ülő az általános iskolai osztálytársam volt. Ezzel a sebességgel nekiütköztek két vaddisznónak az út közepén. A két vaddisznó elpusztult. A motorosok sérülésekkel túlélték. A motor vezetőjével beszélgettem, aki elmondta, hogy a kormányba tudott kapaszkodni. Látta ahogyan a mögötte ülő barátja átrepült fölötte és kezével, lábával kapálózva kb. 40 méterre előre fejest esett le az útra. Az volt a „szerencséje”, hogy volt bukósisak a fején. A sisak széttört darabokra. Ha ez nem lett volna a fején, akkor a fejével történik ez. Az utas nagyon komoly más csonttöréseket is elszenvedett.

A motorozással kapcsolatban mondják, hogy a hátul ülő utas egy ütközésnél még nagyobb veszélyben van a vezetőhöz képest, mert nem tud kapaszkodni. Az ütközésnél az erő ostor szerűen repíti ki az ülés pozíciójából. Gyakran látom, hogy fiatal hölgyek barátjuk mögött ülnek a gyors motorokon – igen veszélyes a helyzet.

  • Egy kihallgatás során beszélgettem egy kb. 50 év körüli férfival. Elmondta, hogy nem tud kerékpározni. Én ezen nagyon meglepődtem. Elmondta, hogy pedig ez a helyzet. Egyszerűen gyermekkorában az édesapja nem vett neki kerékpárt, ezért nem is tanulta meg azt használni. Felnőtt korában személygépkocsi jogosítványt szerzett. Ehhez hozzátette, hogy lehet szerencséje volt, mivel nem tanult meg kerékpározni, ezért kimaradt az életéből a motoros korszak. Ezt azért mondta, mert ismert előtte, hogy sok a motor baleset. Van egy mondás, hogy kétfajta motoros létezik: az egyik aki már elesett, a másik aki esni fog.

Mindenkinek van az életében általában motoros korszak, majd amikor családja lesz és a feleséget, gyerekeket is kell szállítani, akkor a gépkocsi vásárlással lezárul a motoros korszak.

A két keréken gördülő motorkerékpárral addig nincs probléma, amíg valamilyen erőhatás ki nem billenti az egyensúlyából. Ha ez bekövetkezik, akkor jelentkezik, hogy a motoros ki van szolgáltatva az erőbehatásoknak. Fokozza a problémát, ha valaki nem viseli megfelelő bőr-motoros ruházatot. Eséskor a surlódás azonnal a bőrt károsítja. A fix tárgyaknak ütődés azonnal roncsolja az embert.

A Forma 1-es pályán haladó motorversenyzőket ha nézzük, egy esés esetén a bőr ruházatukban kicsúsznak a kavics ágyra, lelassulva jó esetben nem történik komolyabb probléma, akkor sem, ha relatíve nagyobb volt a sebességük. A közúti közlekedés azonban nem ilyen körülmények között történik. Ha az útról valaki letér a motorral, akkor nem a biztonságos kavicságyra jut, hanem ütközik az árokpartnak, fának, illetve egyéb tereptárgyaknak. A közúti motorozásnál ne próbáljuk utánozni a versenysportot űző motorversenyzőket, mert nem azonosak az életben maradási esélyek.

Nem kétséges, hogy motorozás az emberre nagy vonzerőt gyakorol. Pl. a gépek iránti vonzódás, az ember helyváltoztatási képességét megsokszorozza, a szabadság élmény érzete, stb… Ehhez azonban hozzá kell tenni azoknak a helyzeteknek a lehetőségét, ami  ebből reálisan káros hatásként előfordulhat. Olyan kijelentést is hallottam, hogy jó idő beköszöntét a vese transzplantációra várók már alig várják,  mert a jó idővel a motorosok kiáramolnak az utakra. Törvényszerűen következnek be ezzel a halálos eredményt előidéző balesetek. A motorosok általában fiatal emberek, és a szerveik felhasználásra kerülnek a beteg emberek műtétjeinél. Kegyetlen ez a kijelentés, de sajnos tényleg ez lehet a helyzet.

A motorozás van, és lesz is. Óriási ipar szolgálja ki a motorgyártással az igényeket. A motor kínálat újabb igényeket hoz létre. Felnőtt emberek fognak dönteni a sorsukról ebben a kérdésben. Valaki úgy fog dönteni, hogy vesz motort. Lesz olyan, aki azt mondja, hogy jó eddig motoroztam, de eladom, tovább már ezzel nem foglalkozom. Aki tovább motorozik körültekintően kövesse az írott, és íratlan szabályokat a saját, és mások testi épségének megóvása érdekében !

Dr. Csáktornyai Zsolt

Jenő /Fejér megye/

2019. március 07.

Az  alábbi kép  2019. 07. 20-ai baleset helyszínelésén készült Üllőnél.

8 Tovább

Magyar filmet a világnak ! - egy nézői vélemény.

Gazdasági tanulmányokból emlékszem arra, hogy amikor egy ország gazdasági növekedéséről beszéltek, említették, hogy az lehet extenzív és intenzív. Magasabb szintre lép a gazdaság ha a korábbiakhoz képest több nyersanyagot dolgoz fel, több embert von be a termelésbe, így nő volumenében a teljesítőképesség és az eredmény.

Az intenzív növekedés az, amikor már az idő előrehaladtával nagyságrendekkel nem lehet növelni a feldolgozott anyagok mennyiségét és a termelést végző emberi élő erő növelésének is korlátai vannak. Az intenzivitás adja a magasabb szintre lépés lehetőségét.

Ha a meglévő munkaerő foglalkoztatása nagyobb értéket hoz létre mint a korábbi időszakban, akkor magasabb szintre léptünk. Magyarország nem gazdag ásványkincsekben, a termelésbe bevonható munkaerő felső létszámát is elértük, mert a munkanélküliség alacsony szintjéről szólnak a híradások, tehát a növekedés az intenzív felhasználással valósulhat meg a mi országunkban. /Svájc jut eszembe. pl. az óragyártás. Az órák előállításához felhasznált anyagmennyiség költsége elenyésző ahhoz képest, hogy az elkészült óra termék milyen nagy értéket képvisel. / Számtalan ilyen tevékenység lehetne Magyarországon is. 

Ebből a körből kiragadom a filmgyártás folyamatát, a filmet mint előállítható terméket.  A film-terméknek is van anyag- és eszköz igénye, emberi tevékenységgel párosítva /rendezők, közreműködő személyzet, színészek stb…/, azonban az előállított termék jóval értékesebbé válhat a befektetéshez képest szerencsés esetben. Az emberi  tudáson van a hangsúly. Nem szükséges hozzá olyan feltétel amivel nem rendelkezik az országunk, ami kizárná a filmgyártás magas szintű művelését, tehát az intenzív gazdálkodás lehetséges lenne ezen a területen.

A Korda Stúdió létrehozása, Andy Vajna itthoni munkássága, illetve az, hogy külföldi /főként USA /filmek megalkotásában vettünk részt – biztató jelenség. A kor által megkövetelt filmkészítési technológia megismerése nagyon fontos, de ezeket a kereteket megtöltő szellemi munkát végezni képes magyar embereknek kell ezen a területen működni.

Kell a jó regény, kell a jó forgatókönyv, rendező és a színészek. A filmnek népszerűnek kell lenni - ez a legfontosabb szempont. Ezzel jár a magas bevétel, ami az „iparágat” sokkal jobb helyzetbe hozza, így válhat egyre intenzívebbé a további filmek „gyártási” folyamata. Ne csak arra törekedjünk, hogy állami költségvetési forrásból készüljenek olyan filmek,  ahol a művész alkotók különféle nemzetközi díjak megszerzését tűzik ki célként. A fő szempont az legyen, hogy a nézők igényeit kiszolgáljuk. Ha a film még díjat is kap, akkor még jobb a helyzet.

A film előtt volt a színház, annak korlátozott tere a színpad. A film megjelenésével a megjeleníthető mozgástér kitágult. Változatos helyszínek, természeti környezet megjeleníthetősége vált lehetségessé.

Ebből a film szinte visszatér a színházi gyökerekhez az alábbi filmeknél, amikor a történet megjelenítést tudatosan szűk térre korlátozza.

A terminál c. film. A film teljes cselekménye lezajlik egy repülőtéri terminálban. Kevés szereplő, mégis van átgondolt, jól érzékelhető élethelyzet. A történetvezetés tökéletes és egyáltalán nem érezzük problémának a beszűkített mozgásteret. Van a filmnek jó ritmusa, nem zavaros, nem követhetetlen. A film képes előidézni, hogy a néző gondolataiban zajlik le a film történetének megélése. Élményszerű a filmnézés, a katarzis előidézése színházi előadások lehetőségét idézi fel.

Ilyen film Liam Neeson /fsz./ : Nincs kiszállás c. vonatos filmje is. Relatíve vélelmezhetően kisebb a költségigénye a készítésnek, de annál nagyobbnak kell lenni a szellemi teljesítménynek, hogy a nézőt le tudja kötni a film. Ebbe a kategóriában lehetne sorolni a krimiket is.

Költségkímélő szempont lehet az is, hogy olyan témájú film készítésére vállalkozunk, ami előre tervezetten több részből fog állni. A kellékek költsége terhe nem egy filmre, hanem több film  bevételére „számolható el”, ezért befektetés hatékonyabbá válik. Vélhetően ez motiválja az amerikai filmek több részben megalkotott változatait. /Cápa 1., 2., Rambó 1., 2. , Rocky, Star Wars részek, Halálos iramban sorozat, stb…/

Nézői szempontból számomra szimpatikus a magyar filmgyártásnak az az időszaka, amikor főszereplő színészek voltak: Kabos Gyula, Páger Antal, Csortos Gyula, Jávor Pál, Perczel Zita, Csikós Rózsi, Karády Katalin/. Jók a történetek, jó a filmek ritmusa. Profizmust lehet érezni a futószalagon történő filmkészítési mechanizmusban. 

Több esetben az amerikai filmeknél tapasztaljuk, hogy úgymond sötétek. Eleve a történet kialakítása olyan, hogy az események időszakát az éjszakai időszakra tervezik vagy zárt térben történnek az események, ahol korlátozottak a látási viszonyok. Van aki ezt úgy kommentálja: Amerikai film, sötétben játszódik – így olcsóbb. Véleményem szerint ez egy nagyon elhibázott irány. A film lényegét éppen a látvány elemek jól látható megjelenítésében látom. Minden legyen jól bevilágosítva, és legyen színes, ez határozza meg a nézői élményt. 

A sötétségbeli napszakok ábrázolása mint az élet velejárója a történetszövésben a lehető legkorlátozottabb, szűk körre legyen csökkentve. Az életben is, ha lemegyünk a sötét pincébe, vagy a sötét lakásban  elindulunk, azonnal keressük villanykapcsolót. El akarjuk kerülni, hogy valaminek nekiütközzünk. Ha filmnézés közben a készítők rákényszerítenek bennünket, hogy hosszabb időn keresztül korlátozott látási viszonyokat szemléljünk, rossz érzéseket kelt ez bennünk szemlélőkben, ha látottaktól függetlenül ülő helyzetben vagyunk akkor is.

A filmek ritmusa nagyon fontos. Ma már a reklámokkal hozzá szoktattak bennünket nézőket egy  gyors, felpörgetett stílushoz. Ezt figyelembe kell venni a mozifilmek készítésénél is. Ha az látjuk, hogy a filmen elindul egy lovaskocsi és halad…, majd még mindig látjuk, hogy halad…, és nézzük továbbra is, hogy megy. A nézőben kialakul egy érzés, mintha maga lenne a rendező,  hogy ezt talán nem kellett volna ilyen hosszan szemlélni. Ez vonatkozik a színészekkel kapcsolatos jelenetekre is. A kommunikációjukban, az ember ábrázolásokban is a megfelelő ritmusú változások nélkül, gyorsan levonhatjuk magunkban a következtetést, hogy a film rossz. Kell a gördülékeny, olajozottan működő történetmesélés. Egy filmnek az időkerete adott, egy-két óra körül mozog. Az időt jól ki kell használni. Egy szöveges fogalmazásnak is van követelménye: bevezetés, tárgyalás, és befejezés. Ahogyan a jól megírt szövegben, regényben nincs elmélázás, így nem engedhető meg az a film menetében sem. Ebben a tekintetben Steven Spielberg filmrendező munkásságát mintaértékűnek lehet tekinteni.

Ha világszinten elfogadható filmet akarunk készíteni, akkor a konkrét történetnek általános emberi értékeket kell megjeleníteni, ami mindenki számára érthető. Pl. a jó és rossz küzdelme, a jó elnyeri jutalmát, a szeretet ereje, az emberi kapcsolatok fontossága, a hagyományok ereje a társadalomban, a változó környezethez alkalmazkodás fontossága, az idősebbek átadják tapasztalataikat a fiataloknak, akik ettől jobb emberekké válnak, stb...

A Végső vágás munkafolyamatról a szakmai írás a következőt tartalmazza: A végső vágás a jelenetek pontos hosszának a beállítása, a vágópontok meghatározása komoly gyakorlatot igénylő feladat. A vágás ritmusa, a dramaturgiának megfelelő képváltások alkalmazása, lassítások, gyorsítások, zenei effektek mind a film sikerének alkotó elemei. Ha valaki jó vágó szeretne lenni, ahhoz nem elég, hogy jól ismerje a vágóprogramot. Ennél jóval többre van szükség. Mit, mire lehet vágni, milyen hosszú legyen a snitt, milyen fényelési technikával állítsa be a kívánt hangulatot, milyen legyen a felirat, milyen trükkel érhető el egy hatás, ezt mind-mind a vágónak kell tudni.

Fényelésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor az egymás utáni snittek, jelenetek fényviszonyait úgy korrigálják, hogy azok hangulata illeszkedjen egymáshoz. Ha egy filmhez animációra van szükség, az szintén az utómunka fázisban készül el. Sok esetben a kameraképet kell grafikai elemekkel kiegészíteni, ez a kompozitálás. Itt több képsíkot, layert illesztenek egymásra a kívánt hatás elérése érdekében.

https://zoom.hu/hir/2018/12/24/ezeket-a-magyar-filmeket-varjuk-2019-ben/

A fenti internetes címen olvastam az alábbi magyar filmekről, ahol már a vetítési időpontokat is megadták: 

  • Kölcsönlakás /bemutató már volt/,
  • Guerilla /1848-49-es szabadságharc idején játszódik/,
  • Apró mesék,
  • Spirál,
  • Valan,
  • Drakulics elvtárs,
  • Mimi,
  • Hab,
  • Zárójelentés,
  • Impromptu,
  • Senki nem megy sehova,
  • Éjjeli őrjárat,

Rendkívül biztató a felsorolás. Pusztán csak nézőként ismerem úgy általában a mozifilmeket. Tekintettel arra, hogy nem ismerem a filmkészítés belső mechanizmusát, ezért egy-két fenti megjegyzésem akár a szakemberek számára megmosolyogtató is lehet, persze akkor, ha a valósággal össze nem egyeztethető a kijelentés. De vállalom a kockázatot,  folytassunk közbeszédet a magyar filmről. Nagy dolognak tartanám, ha a jövőben a magyarok is olyan magasszintű sikerfilmeket hoznának létre,  amelyeknél a hazai és akár külföldi nézők is azok bemutatását nagy érdeklődéssel várják. Ahogyan az az amerikai filmek esetében gyakran előfordul.

Mi lehetne jövőbeli magyar filmek tárgya ?

-Méhes György: Szikra Ferkó /animációs film, vagy Gyűrük Ura c. film-szerű feldolgozásban/ Idézet /fülszöveg /: Csodálatos tündérvilág bontakozott ki képzeletünkben, hős székely legénykékkel, tüzet okádó sárkányokkal, táltosokkal meg boszorkányokkal. Elszorult szívvel (és valószínűleg tátott szájjal) követtük a mesehős sorsát az egyre növekvő veszedelmek közt, és felujjongtunk, amikor végül győzött a becsület, az igazság#." – idézi fel gyerekkorát Méhes György. És emlékezete kincsesládáját felnyitva ezúttal ő mesél. Kicsiknek és nagyoknak. Mesél a messze földön híres kovácsmester, Kalapándi apó fürge eszű, ügyes kezű, aranyszívű és rettenthetetlen lelkű kisinasáról, Szikra Ferkóról, aki minden veszedelemmel és ármánnyal dacolva nekivág hetedhét országnak, hogy megszerezze a világverő kardot, és legyőzze a szegény embereket sanyargató gonosz Toportyán királyt. Megjárja Feketeországot, átkel az égig érő üvegfalon és a fortyogó tüzes tavon, egy megzabolázott felhőszörnyeteg hátán pedig eljut Szivárványországba is…

-http://www.nimrod-mohacs.hu/content/legh%C3%ADresebb-bety%C3%A1rok-%C3%A1ttekint%C3%A9se

A magyar betyár alakok: Angyal Bandi, Sobri Jóska, Savanyó Jóska, Vidróczki Márton történetei.  

- Nálunk is működne -e már korábban megfilmesített történetek újra feldolgozása a mai technikákkal, stílussal ? /pl. Tenkes kapitánya, Szegény gazdagok /Fatia Negra - a fekete állarcos története /stb...

-Magyar sikeres személyiségek életrajzi ihletésű filmjei. /pl. -Takács Károly az olimpiai bajnok sportlövő, vitéz Szentgyörgyi Dezső vadászrepülő, Besenyei Péter műrepülő, Hosszú Katinka úszónő sikerei, stb.../ 

-Kortárs külföldi híres írók kitűnő regényeinek megfilmesítése. /pl. Wilbur Smith író legújabb kalandregényeire gondolok/

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2019. március 03.

Jenő /Fejér megye/

képen: Takács Károly

vitéz Szentgyörgyi Dezső

0 Tovább

Utazás a sasfészekhez !

Jön a tavasz, majd a nyár, búcsút mondunk a „nem szeretem időknek”. Vannak akik tervezgetik a nyári kirándulást, esetleg külföldi utat is. Ehhez akarok egy úticélt ajánlani.

Nem vagyok egy nagy külföldre járó. Édesapám bennünket az öcsémmel, a gyerekeit a Kádár -korszakban elvitt Csehszlovákiába, Lengyelországba /Zakopane/. Nagy élmény volt, kiváló helyszínek. Az öreg vezetett, én az anyós ülésen a térképet forgattam és mondtam az útirányt.

A Fejér megyei Hírlap újságírója volt Gabnai Gábor /már elhunyt /, akinek emlékszem arra az írására, amikor egy cikkben arról írt, hogy nem igényli ő a nagy utazásokat. Ha szabadságon van, akkor nyugodtan kimegy az anyóshoz vidékre. Ott leül a diófa árnyékába és elfogyaszt egy jó hideg fröccsöt. Ez a nyugalom számára többet ér mindenfajta utazásnál.

Kedveltem ennek az újságírónak a rövid megnyilatkozásait az újságban. Megemlítek még egyet.

Arról számolt be az újságíró úr, hogy egy kivizsgálásra be kellett mennie a kórházba. Utcai ruha le, kórházi öltözet fel a betegre, majd fel kellett feküdnie hanyatt az asztalra. Várakozott a vizsgálatra, kétségek gyötörték, hogy most mi lesz. Fölfele nézett, ahol egy lámpa világított. Azon volt egy szó, valami márkajelzés, vagy a cég neve amelyik a lámpát készítette és ezt a szót elolvasta vagy ezerszer. A vizsgálat véget ért, majd közölték vele, hogy felöltözhet, mehet haza. Az újságíró úr ez után villámgyorsan távozott a kórházból, azt mondta úgy, hogy vissza se nézett. Aggódott a vizsgálat előtt, hogy mi lesz vele. Amikor olvastam tőle ezt a két megnyilatkozást annyira emberinek éreztem, hogy tudtam, hogy ezeket a gondolatokat nem fogom soha elfelejteni.

Nem gondolom, hogy minden évben utaznunk kellene, ha van rá szükségünk lelkileg, ha nem. Azért azonban, ha kialakul egy elhatározás az utazásra az jól is sikerülhet, kalandokat, élményeket adhat maga az ismeretlen tájak felfedezése érdekes.

2005. évben már megvolt az 1993-as gyártású diesel Mercedes 124-es gépkocsim, ami még egyébként most is megvan. /Ezt jól megépítették a németek, jól bírja a gyűrődést. Van egy mondás, hogy a Mercedes az autó, a többi autógyártó csak próbálja utánozni./ Ezzel az autóval tettünk egy külföldi kirándulást Ausztriában. 2005. augusztus 13-án felkerestük a Berchtesgaden /Obersalzberg/-ben lévő un. Sasfészket, turista látványosságot.

Emlékszem, hogy egy utazási újságot lapozgattam és az volt a téma, hogy a világban mi az a 10 hely, amit érdemes lenne felkeresni. Ebben a felsorolásban szerepelt Berchtesgaden. Volt a felsorolásban a Niagara vízesés is, de úgy döntöttem, hogy oda most nem megyünk. Maradt a viszonylag közeli Berchtesgaden.

Ekkor az autót már én vezettem. Mondtam az apámnak, hogy ha eljön velem, utazunk. Kérdezte tőlem az öcsém, hogy hova akartok kirándulni. Mondtam, hogy a volt osztrák-német határra, hegyvidékre, Berchtesgaden településre, ahol van egy Sasfészek nevű hely. Az öcsém erre: Akkor megyek én is ! Így végül is hárman tettük meg az utat.

Itt kitérek arra, hogy van egy film a Kémek a Sasfészekben című. A film cím félrevezető, mert a filmbeli történet Werfen-ben játszódik. Az angol kémek egy sziklán épített kastélyba jutnak be, de oda egy kötélpályán lehet feljutni. Az a hely a német titkosszolgálat dél-bajorországi központja volt.

De nem volt az un. Sasfészek. A Sasfészek elnevezés a Berchtesgaden-nél található sziklára épített épületet jelenti és itt nincs kötélpályás megközelítés. Erről azonban még később.

Itthonról úgy szerveztük meg az utat, hogy egy ismerős fogadott bennünket Linz-ben. Első nap ide utaztunk, majd másnap reggel utaztunk tovább a Sasfészekhez. Amikor megérkeztünk Berchtesgadenbe, akkor tanácstalanok voltunk merre tovább. Próbáltuk kérdezni a helyi lakost, de nem értette mit akarunk. Elment mellettünk egy helyi járatos busz és annak az oldalán volt a fotó ahogyan egy sas a karmaival áll a sziklaszirten. Mutattam, hogy ez az amit keresünk. Ebből már rögtön tudta az osztrák, hogy miről van szó. Tájékoztatott, hogy Obersalzberg amit keresünk. Útba igazított, majd mentünk a kijelölt úton. Az út olyan meredek volt, hogy 1-es sebességfokozattal mentem felfelé, de azt hittem, hogy mindjárt hanyatt esünk. Már azon aggódtam, hogyha erre kell visszafele jönni, azt hogyan fogom megoldani. Éreztem a levegőben a gépkocsik fékbetétjének szagát, amit a lefele haladó autók az erőteljes fékezéssel okoztak.

Megérkeztünk egy parkolóba. Az az épület amit otthon a magazinban láttam - sehol. Na akkor megint tanácstalanok voltunk. Hát akkor ennyi, nem keressük tovább ! Aztán mégiscsak dolgozott bennem, hogy a fene egye meg, ha idáig eljöttünk akkor meg is keressük !

Kiderült, hogy tovább kell menni, de saját gépkocsival már nem lehet. Venni kell egy buszjegyet, ami egyben belépőjegy is a Sasfészekbe. Két busz volt. Az egyik felfele vitte a turistákat, a másik lefele hozta. Mivel egysávos volt az út, ezért volt a szerpentines útszakaszon egy olyan öböl, ahol a buszok el tudták egymás kerülni. Mentünk felfelé a busszal ekkor már kezdett a magasság miatt pattogni a dobhártyám. Amikor a buszok felérkeztek és leszálltunk, itt már igen komoly volt a kilátás a hegy alatti tájra.

Ez után következett az, hogy egy kapun át az alagútban mentünk befelé a hegy gyomrába. Egy kb. 15 fő befogadására alkalmas lift segítségével jutottunk fel abba az épületbe amit Sasfészeknek neveznek. Az épületből amikor kijöttünk a látvány fantasztikus volt.

A haza út úgy történt, hogy mentünk vissza Linz-be az ismerőshöz, ahol megszálltunk ismét és másnap reggel indultunk vissza Magyarországra.

Aki vállalkozik ennek a helynek a felkeresésére, annak jó utat kívánok !

Találtam itt a blogok között egy kiváló ismertetőt. Azt is ajánlom megnézni:

http://kirandulo.reblog.hu/lift-a-hegy-gyomraban-fogado-a-sziklaszirten-sasfeszek---berchte

Dr. Csáktornyai Zsolt

Jenő község /Fejér megye /

2019. február 18.

Egy video a Sasfészekről, történelmi háttérrel. 

https://videa.hu/videok/film-animacio/sasfeszek-Kzo5EioqT15QJIJZ

0 Tovább

A foci - egy komment - egy válasz.

1 Tovább

Valami nincs rendben a zebra törvényi szabályozásával !

A közúti közlekedésben a zebra nagyon fontos eleme a gyalogosok védelmének.

Egy közelmúltban történt halálos baleset úgy következett be, hogy az autós a zebrán ütötte el a gyalogost. A híradásban szerepelt, hogy az autós kb. 30 méteres féknyomot hagyott és a zebrán lévő gyalogost még így is olyan erejű ütés érte,  hogy a lábáról lerepült cipőt a híradósok által készített kamerafelvétel az út melletti ház tetején elhelyezkedve mutatta. 

Az eset kapcsán megnéztem a KRESZ törvény hatályos gyalogosátkelőhelyre vonatkozó szabályozását. A BALESET-MEGELŐZÉS az ORFK Baleset Megelőzési Bizottság Honlapján is találtam egy kapcsolódó cikket /2015. évben volt a megjelenése/

-------------------------------------------------------------------------------------------------

1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet

Hatályos: 2017.08.05 -

2019. 02. 07-ei lekérdezés a www.njt.hu –ból

III. RÉSZ

A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok

Gyalogosok közlekedése

21. § 

(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,

a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),

b) egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.

(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

BALESET-MEGELŐZÉS, az ORFK Balesetmegelőzési Bizottság Honlapja http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1063

A gyalogos-átkelőhely fogalmát az StVO (német KRESZ) 26§-a 1953. augusztus 24-i hatállyal vezette be a német jogrendbe. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek eleinte mindössze az átkelés szabályos helyét jelezték, és nem feltétlenül jelentettek  egyet a gyalogosok elsőbbségi helyzetével. A zebrára csak azt követően léphetett a gyalogos, miután meggyőződött arról, hogy átkelése biztonságos, és csak akkor volt elsőbbségi helyzetben a közeledő járművekkel szemben, ha már ténylegesen a gyalogos-átkelőhelyen haladt. Az akkori német szabályozás nem írt elő a járművezető részére fokozott óvatosságot a zebra megközelítésekor, továbbá szükség szerinti megállási kötelezettséget sem arra az esetre, amennyiben az úttest szélén, vagy a járdán az úttesten áthaladni szándékozó gyalogos áll. Részben ezek következtében a halálos kimenetelű, valamint súlyos sérüléssel járó gyalogos gázolások száma 1955 és 1964 között ugrásszerűen megnövekedett.

Változást az StVO 1964. június 01-én hatályba lépett módosítása, az úgynevezett „Lex Zebra” jelentette. Ebben a gyalogosok részére előírták többek között azt, hogy a gyalogos-átkelőhelyen a legrövidebb úton – lényegében az út tengelyére merőlegesen – kell áthaladniuk, míg a járművezetőknek a zebrát fokozott óvatossággal kell megközelíteniük és szükséges esetben megállással kell biztosítaniuk a gyalogosok biztonságos áthaladását.

----------------------------------------------------------------------------------

A magyar KRESZ szabályozásban a problémát abban látom, hogy a törvény nem mondja ki határozottan, hogy amennyiben a gyalogos a gyalogosátkelőhelynél az út szélén áll és nyilvánvaló az autós számára, hogy a gyalogos az úton történő áthaladás szándékával tartózkodik ott akkor az autósnak meg kell állni és biztosítania kell a gyalogos áthaladásának a lehetőségét.

A mostani szabályozás /7/ bekezdés azt tartalmazza, hogy „A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van.”  Ebből az következik, ha nincs a gyalogos az úttesten /zebrával ellátott részén/ akkor nincs elsőbbsége az autóssal szemben.

A /6/ bekezdés: „A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, …” Ez a törvényi előírás a gyalogos számára előírja az útra lelépés feltételét bárhol, tehát a zebrára történő lelépésre is vonatkozik.

A probléma abban van az autós szemszögéből: óvatosan közelítem a zebrát, láthatóan a gyalogos a zebránál áll, még az útra nem lépett le, de az áthaladási szándéka nyilvánvaló – mi legyen az autós számára a követendő magatartás ?  Az autós, ha követné a hatályos szabályt akkor arra gondol, hogy jelen pillanatban nincs a gyalogosnak elsőbbsége velem szemben, mert még nincs az úttestnek a zebrával felfestett részén, tehát az autós haladhat át először az úttest zebra részén és ezt a gyalogosnak meg kell várni.

Bizonytalan az autós abban, hogy a gyalogos is így gondolkodik-e ? Nem lép-e be a gépkocsi elé ? A gyalogos esetleg azt gondolja, hogy az autós meg fog állni, ha őt mint gyalogost észlelte az út szélén nyilvánvaló áthaladási szándékkal ? Ez a bizonytalanság katasztrofális következményekkel járhat, a gyalogos elütéséhez vezethet !

Az óvatos autósok saját védelmük érdekében, ha észlelik a zebránál az út szélén álló gyalogost akkor határozottan megállnak és ezzel vagy kézmozdulattal jelzik a gyalogosnak, hogy az áthaladást kezdje meg. Amikor a gyalogos áthaladt, az autós biztonságosan oldotta meg a szituációt és nyugodtan tudja folytatni az útját. A fenti német szabályozásra utalok, hogy baleseteket eredményezett, ha a szabály nem fejezte ki egyértelműen, hogy milyen elsőbbségi viszony van abban a szituációban amikor a gyalogos még a zebrára nem lépett le és közelít az autós.

A KRESZ az elsőbbségadásnál a STOP tábla esetében a következő megfogalmazást tartalmazza:

b)45 „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező'' (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkező jármű részére elsőbbséget kell adni. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. §-ban foglaltak szerint szabad ráhajtani.

A magyar KRESZ szabályozást a zebra esetében hasonló módon kellene kiegészíteni a meglévő 21. §  /7/ bekezdés szövegét /vastagított szövegrésszel/:  

A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad.

A gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van akkor is, ha a gyalogosátkelőhelynél /a gyalogosjárda meghosszabbításánál az útkereszteződésnél/ áll,  és ott az úton való áthaladás szándékával tartózkodik. A jármű vezetőnek ebben a helyzetben a gyalogosátkelőnél meg kell állni és a gyalogos részére elsőbbséget kell adni. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.

A 21. § /6/ bekezdés:  A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. - törvényi szabálya alapján – a törvény szöveg javasolt kiegészítése után is - fontos hangsúlyozni, hogy a gyalogos a járművekkel szembeni elsőbbsége tudatában is csak akkor léphet a zebrára – a saját testi épsége megóvása érdekében -, amennyiben meggyőződött arról, hogy a jármű vezetője részére az elsőbbséget az úton történő áthaladáshoz egyértelműen megadta.

Jenő /Fejér megye /

2019. február 07. 

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2019. május 24-ei beillesztés az alábbi video egy gázolásról a zebrán:

9 Tovább

Dr Csáktornyai Zsolt

blogavatar

Minden téma, ami a magyar embereket foglalkoztatja.

Utolsó kommentek