Dr Csáktornyai Zsolt

A vidéki emberek jellemző tevékenysége a konyhakert létesítése, és annak megművelése. A családi házhoz tartozó terület adja annak a lehetőségét, hogy konyhakertet tudjunk kialakítani. Könnyebb annak a helyzete, aki beleszületett az olyan helyzetbe, amikor a szüleitől tanulhatta meg azokat az ismereteket ami a konyhakerti tevékenységhez szükséges. A települések népessége azonban mozgásban van, tehát városi környezetből kerülhet falura olyan ember, akinek nincsenek ismeretei a mezőgazdasági termelésről. Az alábbi írás megjelenítésével segítséget akarok adni a konyhánkon hasznosítható növények megtermeléséhez. Kedvcsinálónak szánom az írást. A kertészkedés nem könnyű tevékenység, de büszkék lehetünk magunkra, ha képesek vagyunk azzal értéket előállítani. A termésünket ha fogyasztjuk akkor tudjuk, hogy mit eszünk. A másik fontos körülmény pedig az, ha a főfoglalkozásunk valami teljesen más munka, akkor a kertészkedéssel kikapcsolódunk, oldjuk a bennünk lévő stresszt is. Az alábbi szöveg viszonylag hosszú, de itt a blogomnál megtalálható lesz később is, ha valaki az adott évszakban járva az aktuális feladatra vonatkozó szövegrészt ismét el akarja olvasni.

Az alábbiakat id. Csáktornyai József diktálta, /aki nyugdíjas napjaiban szeret kertészkedni/ és lejegyezte dr. Csáktornyai Zsolt

A családi házaknál a kert egy fontos lehetőség, hogy a család számára a zöldséget, gyümölcsöt megtermeljük. A kert nagyságától függ, hogyan tervezzük meg a termelést, mennyi legyen a gyümölcs és mennyi a konyhakerti növény ? Természetesen arra kell törekedni, hogy a család számára szükséges friss gyümölcs és zöldség, ezen felül téli tárolásra, illetve a befőzéshez szükséges alapanyagot is megtermeljük.

A termeléshez szükséges:

- A megfelelő talaj előkészítés:

Őszi idényben, a tél beállta előtt, ha mód van rá a terület felszántása, ha nincs rá mód akkor felásása, vagy kapálógéppel való felmarása. A legmegfelelőbb az ásás, mert az ember látja a talajban lévő idegen anyagokat. /pl. kavics, drót, üvegdarabok/, amit összeszedhet. Ezen felül a növényi gyökerek, ami erősen károsítja a kultúrnövényeket, ásáskor kiszedhető. Először azokat a területeket ássuk fel, ahol még nincs gyümölcsfa. A gyümölcsfák alatti területet legjobb akkor felásni, amikor a lombozat lehullott. A talajba beásható legyen, a levélen lévő kártevőket talajban juttatjuk, és így elpusztulnak.  Az ásás előtt a talajt meg kell szórni műtrágyával, kálium és foszfor tartalmúakkal. Ezt mélyen beásva biztosítjuk a tápanyagot az odavetett növények részére. Nitrogén műtrágyát akkor kell tenni a talajba, ha növényi anyagok kerültek beásásra. Erre van speciális műtrágya is, un. MPK, ami kb. 20 % nitrogén, 40 % káliumot, és 40 % foszfort tartalmaz.

Az őszi munkáknál már meg kell tervezni, hogy mit akarunk vetni. Ősszel kell vetni a saláta magot, illetve az őszi fokhagymát. A salátánál még az is sajátosság, hogy a vetőmagot palánta céljára sűrűbben lehet kivetni, majd október-novemberben a termőhelyére kiültetni. A saláta úgy is vethető, hogy termőhelyére kerül a mag, majd az ősz folyamán a megfelelő tőtávolságra/ 25x40 cm-es/ kell gyomlálni. Ősszel vetjük a magot, és májusban /Május Királynéja fajta/ szedhető.

Az őszi fokhagymát ugyancsak ősszel ültethetjük, mert télen a fagyot kibírja.

Gerezdekre szedjük és úgy vetjük ki a barázdába, majd betakarjuk. Kora tavasszal a fokhagyma felhasználható.

A felszántott talajt ősszel nem munkáljuk el, hogy a téli időszakban az egyenetlen talaj megfogja a havat, a szél ne tudja kiszárítani.

Kora tavasz:

Gyenge fagyokkal tavasz felé el lehet kezdeni a gyümölcsfák metszését. A metszéskor keletkezett gallyat a tüzelésre fel tudjuk használni, vagy a kertben eltüzeljük. A metszésnél keletkezett sebeket, ágvágásnál fagéllel fertőtlenítjük, hogy gombák, baktériumok ne tudják a fát fertőzni. A héj védi a fát, de a vágási felületnél nincs védelem. A metszés befejezése után a legfontosabb feladat a gyümölcsfák, szőlők lemosó permetezése. Ehhez gyümölcsfaolaj, valamint réztartalmú szerek állnak rendelkezésre. A lemosó permetezésnek az a feladata, hogy a gyümölcsfák kérgén lévő atkákat, gombákat elpusztítsuk. Sok fánál már kora tavasszal jelentkezik a lisztharmat betegség és az ágvégeken már kezdi a pusztítást. Erre a növényfajták különbözően érzékenyek.

A legjobban érzékeny a Jonatán alma, majd a Golden és az Idared. A lemosó permetezést a pirosbimbós állapotig meg kell ismételni. Ezzel kivédhetjük a gyümölcsfákra veszélyt jelentő tűzelhalást is. Ezt a betegséget úgy észleljük, amikor a gyümölcsfán egy ág levelei teljesen beszáradnak, elpusztulnak. Ha ezt az ágat időben levágjuk, akkor a fertőzés terjedését megakadályozzuk. Tűzelhalásra érzékenyek a körtefák, az almafák illetve a naspolya. A pirosbimbós állapot után megkezdődik a molyok tevékenysége, főleg a sodrómolyok pusztítanak az almásokban, ahol a levélre lerakják a petéiket és a levelet összesodorják, kikelő lárvák súlyos kárt okoznak. Ezt rovarírtó szerekkel tudjuk kivédeni. A permetek használatához alkalmazni kell tapadószert /Nonit /. Így elérjük, hogy a permetezőszer jobban rátapad a növényre , így kevesebb permetanyagra van szükségünk. Főleg a viaszos konyhakerti növényeknél vesszük hasznát, pl. káposzta, hajmák.

A gyümölcsösök permetezését akkor tudjuk hatásosan elvégezni, ha megelőző permetezéseket végzünk szélmentes időben. Vannak olyan permetező szerek, amelyeket gyümölcsfák virágzásakor is alkalmazhatjuk, mert méh kimélők, de a kártevőket elpusztítja pl. a bimbó lyukasztó darázst. A gyümölcsösökben másik védekezési feladat a molyok irtása. A moly a magházhoz befúrja magát a gyümölcsbe. Amikor a gyümölcs dió nagyságúra megnőtt. Egy–egy ágon, ha szükséges ritkítani kell a termést. Mennyi idős a fa, milyen mennyiséget bír el ? Szebb lesz a termés, kevesebb lesz a gyümölcshullás, nem törnek le az ágak a túlsúlytól. A molyok, cseresznyelégy elleni szerek – fenolcsapda /sárga ragadós lap/ Amikor csapdán az első rovarokat észleljük. A permetezést el kell végezni, és 8 naponként meg kell ismételni.

Konyhakerti növények

A vetést már ősszel meg kell tervezni, mert más-más növényeknek más műtrágyára van szüksége. A burgonya vetőterületén nagyobb mennyiségű kálium műtrágyát kell kiszórni. A keményítő képzéshez káliumot használ a burgonya. Itt 100 m2-re , 1- 1.5 kg káliumot is kiszórhatunk. A terveinknek megfelelően kell beszerezni a vetőmagot, amit tavasszal vetni fogunk. Ezek a növények: borsó, bab, hagyma, zöldség, cékla, sárgarépa, sütőtök, csemegekukorica, paprika, paradicsom, burgonya.

A tervezett ültetésnél figyelembe kell venni, hogy egy ugyanazon területre éveken keresztül ugyanazt a növényt ne ültessük. A vetésforgó szükséges, mert a növény a maga számára szükséges anyagokat a talajból felveszi, így az ásványi anyagok nem ürülnek ki a talajból, és a fertőzések sem válnak állandóvá az adott növényre. Ezen felül, ha még állatállománnyal is rendelkezünk, azok számára takarmányrépát, illetve lucernát is vethetünk. A háziállatok etetése így jobban megoldható.

A konyhakerti növényeket nem egy időben kell vetni. Korábban azt, ami nem hideg érzékeny március végén április elején /pl. zöldség, borsó, tavaszi hagymák/ Az elvetés előtt dolgozzunk be a talajba kálium, foszfor és nitrogén műtrágyát, hogy a kelő növények közvetlenül hozzájussanak a tápanyaghoz. Használni kell talajfertőtlenítő szert a vetés előtt. Ezzel megakadályozzuk a különböző pajor kártevők, valamint a lótetű és csigafélék kártevését.

Sárgarépa. valamint paprika, paradicsom, nyári káposzta, uborka vetése következik április- május elején. A tökfélék, uborka kivetésével óvatosan kell bánnunk, mert a május fagyok – főleg, ha völgyben van a kertünk – kárt okozhatnak.

A burgonya kiültetése kétféleképpen történhet.

A fagyok előtt április második felében. A tulajban lévő burgonyát a talajmenti fagy nem érinti.

1. mód : Barázdát húzunk a burgonyának, és 10-15- cm-es távolságra tesszük bele. Betakarjuk, felkupcoljuk. A földdel betakarás, első alkalommal nem a teljes magasságig történik. A gyom kapálása során, fokozatosan tovább tölthető a felkupcolás.

2. mód: a fészekberakás. Kapával kivágjuk a földet és kb. 2 szem burgonyát rakunk egy fészekbe. A feltöltése ugyanúgy történik mint a barázdás ültetésnél.

Ugyanez a módszer vonatkozik a borsófélékre. Itt is kétféleképpen lehet vetni:

1./ barázdába vetés, ami csak letakarunk / 5-7 cm-re egy szem borsót/

2./ kapával vágott fészkekbe vetés, egy fészekbe 7-8 szemet /25x30 cm-es tőtávolságra, és 40 cm-es sortávolságra vetjük el.

Zöldség, és sárgarépa vetése

Évek óta bevált gyakorlat, hogy ezeknek magjait előre elkészített bakhátba vetjük. Magassága 25-30 cm, sortávolsága 70 cm.

A bakhát tetejébe 1 -1.5 cm mélyen vetjük a magot, majd letakarjuk földdel 1-2 cm vastagon, majd kapával tömörítjük. Vetési idő március és április eleje. A vetést akkor lehet végrehajtani, ha a talaj nem túl nedves.

A bakhát azt jelenti, hogy a földet kapával összehúzzuk, és a magot ennek a tetejére vetjük egy csíkba, és takarjuk 2-3 cm földdel. Ennek a megoldásnak azaz értelme, hogy a sárgarépa, zöldség termés egyenes szárú lesz, tehát nem szerteágazó a növénytest. Így a növény a növekedése során keresi a vizet, és a bakhát tetejéről a talaj felé törekedve válik egyenessé, azaz nem oldal gyökereket hajt.

Babfélék

3-4 féle babot termelünk. Apró szemű fehér, tarka illetve a kiépített tartóállványra szerelt hálóra futó babot ültetünk.

A kiültetés május derekán történik. A hasznosítás- zöld állapotban lévő szelés, fejtés, és amikor beszárad.

Kártevői: levéltetvek, és babragya kivédése. Idegméreg, réztartalmú gombaölő szert kell használni.

Kártevője a babzsizsik. A kifejtett szárazbabot mélyhűtőbe teszik 24 órára, ami a zsizsiket elpusztítja. Ha vetőmag lesz belőle akkor nem fertőzi a talajt. Az élelmiszer használatra szánt termést sem károsítja tovább.

A babnak a rakása hasonló a borsóéhoz, tehát barázdába történik a kirakása, amit 3-4 cm-ként vetünk, letakarjuk. Fészekbe is rakhatjuk, 7-8 szemet.

Ezen felül köztesként is vetjük a kukorica közé, mert annak árnyékában is megnő /főleg a fehér bab/ Borsót ill. babot még gyümölcsfák árnyékában is szoktak vetni, de olyan termés, mint napsütötte helyen, már nem várható.

A másik fontos növényünk az uborka.

Egyik fajta alkalmas salátának, illetve kovászolásra. Másik fajta savanyú uborkának való.

Április hónapban kivethetjük a csemege kukoricát, a pattogatni való kukoricát, illetve a takarmánykukoricát. A vetést akkor kell elvégezni, amikor a talajhőmérséklet a 12 C fokot elérte.

Cékla, és répafélék vetése

A műtrágyázott, fertőtlenített talajba vetjük a magokat. 5-6 cm mély csíkot húzunk és abba vetjük 4-5 cm távolságra és betakarjuk. Természetesen majd egyeléssel kikelés után a tőtávolságra beállítjuk. A kihúzott növényeket állatok etetésére lehet használni. A sortávolság 60-70 cm.

A répafélék nagy veszélye a répabarkó. Képes az egész állományt már keléskor elpusztítani. Növényvédő szerrel kell permetezni a keléskor, és 8 naponként ismételni. Idősebb korban a leveleket a bolha ill. levéltetű károsítja, amit szintén permetezni kell.

Paradicsom

Magjának helybeli kivetésével is lehet kísérletezni, mert képes így is őszig beérett termést hozni. Biztonságosabb, ha melegágyba palántát nevelünk, és a kiültetett töveket 40x40 cm -es tőtávolságra és 70 cm-es sortávolságra ültetjük. 2-3 féle paradicsomot termelünk, - karózni kell mert futó, a másik fajta karózás nélkül is terem. Az érett paradicsomot közvetlenül fogyasztjuk, befőzzük, illetve lecsó készítéshez használjuk.

Paprikafélék

A fólia alatt termelhetünk palántákat. Április végén vetjük a magot a fólia alá és a májusi fagyok elmúlta után történhet a kiültetés. Fehérözön, bogyiszlói fajta. Füszerpaprika és az erőspaprika.

Konyhakerti növények, gyümölcsök tárolása

Pincébe kerül a burgonya, zöldség, sárgarépa, takarmányrépa, cékla. A sárgarépát el lehet helyezni, nedves homokba, ládákba. A káposztát, a sütőtököt a beérett növényeket fagymentes helyen tudjuk télre eltenni.

Gyümölcsfák, szőlő metszése

A szőlőt termelhetjük kordonban, / 3 méter sortávolság, mert ha kevesebb árnyékolás van, a szőlő fényigényes. /tőtávolság 120 cm / A szőlő ültetése akkor a legjobb ha É-D irányba helyezkednek el a sorok. A szőlő metszése: a fő száron 4-10 termőrüggyel rendelkező szárat hagyunk, majd 5 ugarcsapot két szálvessző között. Az ugarcsapnál ferde vágás történik, hogy a folyó lé ne folyjék a szőlő bimbóra. Ugarcsapon 2 bimbó van. A szőlőnél még fontos a hajtások kiválogatása, az un. gyomlálás. A szemek tövénél újabb hajtások jelentek meg, ezeket rendszeresen gyomlálással meg kell szüntetni. A kordon szárán a földtől felfelé is hajlamos kihajtani, azt is el kell távolítani.

Ha több eső van, nagyobb a hajtásnövekedés, akkor több alkalommal kell gyomlálni. Ha a termőszárak hosszabbak, tetejezni kell. Egy fürt terméséhez legalább 9 levél rendelkezésre álljon.

Gyümölcsfák metszése

Legkorábban kezdhetjük az almafák metszését március hónapban. Arra kell törekedni, hogy az ágak alatt elférjünk, hogy tudjuk művelni a talajt, de azt ne kövessük el, hogy a fát felcsupaszítjuk, mert akkor a termést kell magasról leszedni. A fák középső részét hagyjuk szabadon, hogy a megfelelő légmozgás meg legyen, a napfény bejusson. Igy kevésbé tudnak a rovarok kárt okozni. A fán tartóágakat kell képezni, hogy a gyümölcs súlya ne hasítsa szét a fát.

Körtefák

Hasonló a helyzet, de itt nem kell törekedni a fa közepének kivágására. A többi művelet ugyanaz mint az almafáé. A szilvafák, a barackfák metszése később is történhet, de a rügyfakadás előtt kell elvégezni. Az őszibarack kényes a sérülésekre. A réztartalmú szereket kell használni a gombakártevők ellen, illetve rovarok ellen a megfelelő permetszert.

Amikor a gyűmölcsfáink termése beért és szüretelünk - népi mondás ez - ne törekedjünk arra, hogy a fák csúcsából is leszedjük a termést, akrobata mutatvánnyal, mert az ég madarainak is jár valami.

A kertben még termelhetünk epret, málnát, amit tavasszal kell gondozni. Málna – a letermett töveket ki kell tördelni, a megmaradt töveket visszavágjuk 150 cm magasságban, az újabb málnatövet 2 m-es magasságnál vágjuk el.  Az eper - két fajtáját termesztjük. Apróbb édesebb, a nagyobb termésűnek nagyobb a savtartalma. Eper ültetés május hónapban történik. Sortávolság közé barázdát húzunk, amibe talajfertőtlenítőt rakunk, majd földdel letakarjuk. Ősszel az epren megkezdődik az indásodás, ami új szaporítóanyagot hoz létre. Iskolába földdel betakarjuk. Ebből lehet pótolni, növelni az ültetvényt.

A szőlő esetében a lemosó permetezést metszés után kell végezni tavasszal.

Nyáron a szőlőt védeni kell: lisztharmat, perenosz és szürke rothadás ellen. A szőlőt réztartalmú szerekkel permetezzük a gombásodás ellen, illetve rovarölő szerek használata is szükséges.

A kertek művelése, gyomirtás azért fontos mert ezzel védeni lehet a nedvesség, illetve tápanyag elvonást. Ha nincs gaznövény, akkor is kell kapálni, a hajszálcsövességet kell megszüntetni. Mondás : ahány kapálás, annyi öntözés.

Gyomírtás vegyszerrel

A szőlőnek 5 éves kora után alkalmazható. A gyomirtó nem károsítja a szőlőgyökereket. Ugyanez vonatkozik a gyümölcsfákra is. A sikeres konyhakerti műveletekhez sajnos nélkülözhetetlen a különböző permetszerek használata. Az értékesítő helyeken az eladók, ha tanácsot kérünk, akkor adnak alapvető eligazításokat. Fontos az is, hogy a permetszerek csomagolásán a felhasználási utasításokat pontosan tartsuk be. Különesen ügyeljünk arra, hogy a permetezést követően az un várakozási időt betartsuk. Ez azt jelenti, hogy a permetezéstől számított időn belül a terményt nem lehet betakarítani, és felhasználni sem.

Jenő /Fejér megye/, 2019. február 02.

Dr. Csáktornyai Zsolt

Egy ideje már figyelem a reblog.hu-ban megjelent írásaim olvasottsági statisztikai adatait. Amit az Origo a felületén meghivatkozik, ott nagyobb olvasottsági adatok vannak. Nem tudom, hogy mások írásai milyen olvasottságot érnek el ? Nálam a legtöbb ilyen számadat egy írásnál 4-5000 között van. A tárgyalt témák jelentőségéhez képest úgy gondolom ez viszonylag kis szám. Akkor mi is a szerepe a blognak ?  

Azért eszembe jut egy hasonlat is egy filmből. A film címe : A 10-es különítmény, ez a Navarone ágyúi c. film folytatása volt. A film arról szól, hogy a II. világháború idején jugoszláv területen egy angol kommandó fel akar robbantani egy völgyzáró gátat. Szándék szerint a lezúduló víz pedig sodorjon el egy viaduktot, mert azt más módon nem lehet lerombolni. Ezzel akarják a német csapatok átkelését megakadályozni a völgy felett, akik a partizánok ellen indulnának. A kommandó bejut a gát szerelőaknájába és ott elhelyezik a robbanóanyagot. Kijönnek, majd robbantanak. Nem történik semmi. A kommandó egyik tagja mondja, hát ez nem sikerült. A robbantási szakemberük nyugodt, várjunk csak. A repedések már létrejöttek a robbantás hatására és a víz kezdi lassan végezni a munkáját és a vége az, hogy le is rombolja a gátat. A lezúduló víz pedig elsodorja a viaduktot.

Ha egy blog-beli írás jó ötletet tartalmaz, ne gondoljuk, hogy a megjelenést követően azonnal hat, úgy, hogy az eget a földdel egybe szakítja. Azonban, ha hatással van olyan személyre, aki olyan pozícióban van, akinek módja van intézkedni, akkor akár a közösség életére is kiható változás következhet be, egyszer, valamikor a jövőben.

Ennek szellemében nézzünk egy újabb témát, ami a magyar embereket foglalkoztatja: a forgalmi dugók esete.

A közlekedési forgalmi dugók több okból is létrejöhetnek pl. útépítés, részleges útlezárások, sajnálatos balesetek miatti akadályoztatás. Ezek bárhol, bármikor kialakulhatnak, kiszámíthatatlan, ezzel nem tudunk mit tenni, el kell viselni.

Van azonban a forgalmi dugóknak egy fajtája a városi közlekedést jellemző reggeli és munka utáni délutáni csúcsidőszakok, amik rendelkeznek bizonyos törvényszerűségekkel. Ezeknek a dugóknak a megoldásán érdemes gondolkodni.

A magyar Kormány jelenleg foglalkozik az intermodális csomópont projektek /röv.:IMCS /megvalósításához szükséges intézkedésekkel. E szerint több magyar nagyváros IMCS projektek indokoltságának és tervezett műszaki tartalmának közlekedésszakmai felülvizsgálatát végzik el.

Ehhez kapcsolódóan gyakran hallom a rádióban és magam is tapasztalom, mint városban dolgozó, de a vonzáskörzetében lakhellyel rendelkező, hogy a magyar nagyvárosokban is kialakulnak közlekedési forgalmi dugók. Figyelem az ezzel kapcsolatos reagálási kísérleteket az illetékesek részéről, de tény, hogy a forgalmi dugók továbbra is léteznek, a sok negatív hatásával együtt. A dugóban az autók araszolnak, a gépkocsi vezetők dolgoznak indokolatlanul sokszor a kuplung nyomkodásával, eregetik egy helyben a füstöt, a fékek nyomkodásával a fékbetétben lévő azbeszt kopik a városban, szennyezve a levegőt. Stresszes a helyzet. A város útjainak átjárhatósága romlik.

Ha példának veszünk egy vidéki nagyvárost, akkor láthatjuk, hogy ha van várost elkerülő útja, akkor a városi forgalmi dugókat a városban lakók által használt gépkocsik, illetve a vonzáskörzetből a városba érkezők okozzák. Pl. ha a városban van valakinek a munkahelye, akkor az „alvó” településtől a városba és haza ingázik. Úgy gondolom, hogy a városlakók és a városkörnyéki lakosok mozgása eléggé stabilnak mondható. Adott a munkakezdés ideje, amihez érkeznek és távozás is a munkaidő végén. Az általuk használt útvonalakat sem variálják túlzottan.

Az a véleményem, hogy mielőtt bármilyen közlekedéssel kapcsolatos döntésen gondolkodunk,  az lenne a fontos, hogy amennyire lehetséges ismerjük meg az emberek mozgásának jellemzőit, igényeit egy adott területen. Ez mind a személygépkocsi használatot, mind a tömegközlekedési igényeket is jellemzi egy-egy időszakban, ami egy terület vonatkozásában bizonyos állandóságot is mutathat.

A városba vidékről beutazó fiatalok a tanintézménybe a tömegközlekedést veszik igénybe. A felnőttek is tömegközlekednek, de ettől el is válhatnak, ha személygépjárműveket használnak rendszeresen. A vidéken élő nyugdíjban lévők már inkább rendszertelenül utaznak a városba.

Kérdésem, hogy mivel a ma embere a számítógépes információ technológiát egyre jobban használja: Lehetséges volna-e olyan számítógépes program létrehozása, városonkénti és vonzáskörzetére vonatkozó illetékességgel, ahova az érintett állampolgárok berögzíthetnék a rájuk jellemző utazási szokásokat, igényeket. Amennyiben a program fel tudná dolgozni ezeket az adatokat, lehetne-e következtetéseket levonni, ezeknek az igényeknek a kiszolgálására ?!

A forgalmi dugókra vonatkozó további megállapításom. Vegyük a saját példámat: a várostól 25 km-re lakom egy kis községben. 07.30 órakor van a munkaidőm kezdete a városközpontban található munkahelyen. Ha elindulok egy órával korábban otthonról, akkor 07.00 órakor már a munkahelyemre érkezem. Tegyük fel, ha későbbre halasztom otthonról az indulást, akkor ha város határához érkezem, olyan tömegű autó van már az utakon, hogy a forgalmi dugóban meglassul a haladás, 07.30-ra a munkába érkezés így már nem tartható. A korábbi 06.30-as indulásnál még nincs a városnál nagyobb tömegű autó, ezért a város határától gond nélkül jutok el a városközpontig. A hazafelé történő közlekedést ez az adott időszakot jellemző helyzet ugyanúgy meghatározza.

Ebből az látszik, hogy nem alapvetően a városi közúthálózattal van baj, hanem azzal, hogy a közutat egy időszakban az áteresztő képességét meghaladó számú jármű akarja igénybe venni.

Az általam említett számitógépes berögzített adatokból lehetne következtetést levonni arra, hogy az ingázások esetén milyen úticél pontok vannak a városban. Hogyan vannak itt meghatározva a munkakezdési időpontok ? Lehetőség lenne-e olyan összehangolt szervezési megoldásokat alkalmazni, ami a kezdési időpontokat egymástól eltéríti ?

Ha eltérítenénk a lehetőség szerint egymástól az érkezési és távozási időpontokat, akkor hatást lehetne gyakorolni az úton levők mennyiségére egy-egy időszakban, a járműtömeg eloszlására tudnánk hatást gyakorolni.

A helyközi közlekedési eszközök túlzsúfoltak. Meggyőződésem szerint napi rendszerességgel az utazók száma, igénybevétel időpontjai /az ingázások / eléggé stabilak. Ehhez kellene igazítani a járatok számát. Véleményem szerint nem megengedhető, hogy olyan számú autóbusz végezze az utaztatást egy-egy viszonylatban, hogy az utasok egy része rendszeresen nem rendelkezik ülőhellyel, rendszerszinten, eleve előre láthatóan.

Más jellegű, de az emberek igényéhez való alkalmazkodás követelményével kapcsolatban  eszembe jutott egy régebben hallott külföldi példa. Megépítik a lakótelepi társasházakat. A lakók beköltöznek, majd használatba veszik annak környezetét is. A lakók kitapossák a gyalogos közlekedésnél a gyalogutakat. Ezt követően megjelennek újra az építők és oda készítik el a járdákat ahol a gyalogutak a lakók által kialakításra kerültek. Az ember a mértéke mindennek !

Dr. Csáktornyai Zsolt

2019. január 23.

Jenő község /Fejér megye/

/egy nyíltá tett levél/

MLSZ részére !

Tisztelt MLSZ Vezetők !

Tisztelt Szövetségi Kapitány Úr !

/küldés: Hajós Gabriella szöv. kapitány személyi asszisztense részére email-ben

Hajos.Gabriela@mlsz.hu/

Átlagos labdarúgás szurkolóként rendszeresen nézem a magyar válogatott mérkőzéseit és a magyar bajnokságban játszott meccseket is. A szurkolással együtt jár, hogy gondolkodunk arról, amit látunk, és noha mi szurkolók nem vagyunk szakemberek, azért bizonyos összefüggéseket vélünk felfedezni, következtetéseket tudunk levonni.

Ha megengedik, jobbító szándékkal, az együtt gondolkodás jegyében, a mérkőzéseken elkövetett szabálytalanságokkal, azoknak a mérkőzésre gyakorolt hatásával kapcsolatban tennék néhány észrevételt.

A labdarúgó mérkőzések célja, hogy a labdarúgásra vonatkozó szabályok keretei között, gólra menő játékot folytatnak le a megmérkőző csapatok játékosai, úgy, hogy a nézőknek jó szórakozási lehetőséget, kikapcsolódást biztosítanak ezzel.

A játékosok megmutathatják, hogy mire képesek egyénileg, illetve, mivel ez csapatjáték, az egyéni teljesítményeket egy magasabb szintre emelik, amikor összehangolt tevékenységük révén egy csapat eredményesség alakul ki.

A játékosok szabálytalan viselkedése kerülendő, kiiktatandó a játékból. Erre utal, hogy a szabályrendszer azok elkövetéséhez büntetéseket helyez kilátásba. A következményeket meghatározza attól függően, hogy milyen jellegű a szabálytalanság /veszélyes-e a testi épségre, stb…/, a pályának mely területén történik /16-oson belül akkor büntető rúgás, stb…/. A sárga lap, piros lap … rendszere szintén közismert. A bíró mérlegeli, hogy egy szabálytalanság mikor eredményez szabadrúgást, és mikor sárga lapos büntetés a következmény.

Én arra akarom felhívni a figyelmet, hogy túl sok olyan szabálytalanság történik egy mérkőzés során, aminek nincs ténybeli hátrányos következménye az azt elkövető játékossal szemben.

Pl. A pálya középvonalánál az egyik csapat játékosa vezeti a labdát. Az ellenfél játékosa „megtámadja” őt, hogy a labdát megszerezze. Ez nem sikerül neki, sőt egy csellel túl halad rajta a labdát birtokban tartó játékos. Erre az ellenfele azzal reagál, hogy tudatosan, szándékosan a bokáját rúgja meg, hogy a tovább haladását megakadályozza, hiszen a labda elrúgására már esélye sincs. Most jön a „büntetés”- szabadrúgást kap az, akivel szemben szabálytalanság történt. Elvégezhet, egy pontra leállított rúgást. A birtokában van ekkor a labda, ami nem előny, hiszen a vele szemben elkövetett szabálytalanság előtt is már nála volt a labda. Aki a szabálytalanságot elkövette – őt, illetve a csapatát /ha nem kap sárga lapot/ semmilyen hátrány nem éri. A szabálytalanságát nem jegyzik fel sehol. Lényegében akármennyi ilyen cselekményt elkövethet.

Sőt haszonnal jár az elkövető csapata számára ez a szabálytalanság. Az ellenfél támadása megtörik. Nincs olyan szabály, hogy az elkövetés pillanatában a többi labdarúgó ahol tartózkodott, azt a pozíciót nem hagyhatja el, tehát a saját csapat játékosai elmozognak kedvezőbb pozícióba, ami rontja annak a csapatnak az esélyeit, amelyik játékosával szemben a szabálytalanságot elkövették.

Mivel a játékosok ezt tudják, ezért alkalmazzák is a szándékos szabálytalanságot korlát nélkül, és lényegében egy mérkőzés során a csapatok egymással szemben kölcsönösen. A mostani szabályrendszer környezet a szabálytalanságok elkövetésére készteti a játékosokat. Az egyik csapat, ha alkalmazza, akkor a másik csapat szinte nem teheti meg, hogy ne szabálytalankodjon ugyanúgy, mert hátrányosabb helyzetbe kerülne, az eredményesség tekintetében.

Ezekkel a szabálytalanságokkal történő foci rendkívül rontja a játékképet. Azt érzékeljük, hogy esnek-kelnek a játékosok, állandóan megtörik a játék folytonossága a szabadrúgások miatt.

Nagyon nehéz kialakítani szép, összehangolt támadásokat, mert szinte menekülnek egymás elől a játékosok. Tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan szabálytalanságok sértettjei lesznek az ellenfél játékosa részéről, ha azt az ellenfél szükségesnek érzi, és mint ahogy említettem szabálytalan is lesz, mert nincs kell erő a játékvezetésben, ami ettől a cselekménytől visszatartaná.

Korábban javasoltam azt, hogy a játékosaink minél gyorsabban passzolgassák egymás között a labdát, mert a labdát tartó játékosunkkal szemben az ellenfél ha megteheti és azt célravezetőnek gondolja, nagy eséllyel szabálytalanságot fog elkövetni.

A szabálytalanságok okozta játék kép miatt a nézők számára kevésbé lesz élvezetes a játék. Erre vezethető vissza szerintem, hogy a stadionokban a nézőszám is kevesebb, mint amit szeretnénk. Tekintettel arra, hogy szaporodnak a kiváló stadionok, logikus lépés az, hogy az ösztönzésen túl kutassuk azt is, hogy milyen intézkedéseket lehetne tenni, hogy az emberek egyre többen menjenek el a sport rendezvényekre. Most már van megfelelő, kulturált környezet az új stadionokban, ami fogadni képes a szurkolókat.

Pl. a vidi stadion is elkészült. Én emlékszem arra, amikor gyerekkoromban álltunk az eredményjelző környékén. El kezdett esni az eső, a szél majdnem lesodort bennünket arról a helyről ahol álltunk. A mérkőzés ment tovább és aki tudott az a pálya bejárattól nem messze lévő wc-nél próbált fedett helyre húzódni, hogy ne érje az eső. A nyakunkat nyújtogattuk, hogy mi történik a pályán.

A csak szabadrúgással „sújtott” szabálytalanságokat ki kell iktatni a rendszerből. Mondás: ahhoz, hogy valami megváltozzon, valamit meg kell változtatni.

Az a javaslatom, hogy egy ilyen szabálytalanság elkövetése esetén, azon kívül, hogy a sértett játékos szabadrúgást kap. A szabálytalanság elkövetőjét 5 percre ki kell állítani a játékból. Ezzel tényleges szankcióval sújtjuk az elkövetőt, és csapatát. /Más csapat sportban, vízilabda, jégkorong – van erre példa./ Természetesen nem az a cél, hogy több játékos is rendszerszinten a pályán kívül várakozzon, hanem az, hogy az 5 perces kiállítás lehetősége hatást gyakoroljon a játék menetére. Megváltoztatjuk a szabály környezetet, amihez a játékosok tevékenységükkel alkalmazkodni fognak, mert rájönnek arra, hogy a szabálytalanságot nem éri meg elkövetni. Ezzel egyre inkább a foci tudás, a teljesítőképesség felé mozdul el a játékosok tevékenysége, mert az eredményességre törekvés eszköztárából kiiktatódik a szabálytalanság elkövetése útján elérhető haszon. Azt vélelmezem, hogy a kevesebb szabálytalansággal megvalósuló játék látványosabb, a nézők számára élvezetesebb lesz, és ez radikális hatást fog eredményezni abban a tekintetben, hogy a mérkőzéseken lévő nézőszám növekedni fog. Több lesz a sportági bevétel, ami pozitív hatást fog gyakorolni a játékkal kapcsolatban résztvevők tevékenységének egészére. Nem az lesz a kérdés, hogy mekkora a nézőszám a stadionban, hanem az, hogyha a helyszínen akarom megnézni a mérkőzést, akkor egyáltalán be tudok-e oda jutni ? Ez nem csak a kiemelt mérkőzésekre, hanem a bajnokság mérkőzéseire is igaz kell, hogy legyen !

A legutóbbi Franciaország-i Európa Bajnokságon a magyar foci válogatott elég jól teljesített. Az Izlandi válogatott egyik játékosa /jó nagy szakálla volt/, azt nyilatkozta a magyarok elleni mérkőzésük előtt. Figyeltem a magyarok játékát, és úgy láttam, hogy ezek olyan jó gyerekek, majd mi „megdaráljuk” őket egy kicsit.

A magyar válogatott játékosai tisztességes, becsületes játékosok. Én úgy látom, hogy a mentalitásukhoz nem nagyon passzol, hogy az eredményt szabálytalanságokkal érjék el.

Abban a szabály környezetben, ami a fentebb írtak szerint engedi a szabálytalanságok elkövetését, a magyarok hátrányba kerülnek. Mi magyarok jó foci tudással, ügyesen, kreatívan akarunk focizni. A velünk szemben elkövetett szabálytalanságokra nem akarunk szabálytalansággal válaszolni, az eredményesség érdekében. Ha az általam említett 5 perces kiállítás szankciót sikerül elfogadtatni a szabályok között, akkor véleményem szerint ez a magyar válogatott szempontjából pozitív változást fog hozni, eredményesebbek leszünk. Az ellenfél eszköztárából kiiktatjuk, hogy a szabálytalanságok elkövetésével akadályozzák a magyar válogatott játékát.

Ez egy feltételezés, amit tesztelni kellene a gyakorlatban, majd ha érdemesnek tartjuk a változtatást, akkor a sport diplomácia feladata lenne annak elfogadtatása.

Tisztelettel:

Dr. Csáktornyai Zsolt

Jenő község /Fejér megye/

2019. január 15.

Immunrendszer mitől függ ?
/régebben orvos nyilatkozott rádióban erről/

1./ Táplálkozás. 
2./ Mozgás. 
3./ Pihenés / 22.00 óra és 06.00 óra között, mert a szervezet itt szeret leginkább regenerálódni/

A kézmosás alapvető fontosságú. A szervezetnek az immunrendszerét úgy kell elképzelni, hogy folyamatos harcban áll a szervezetbe bejutott kórokozókkal. Ez a küzdelem úgy zajlik, hogy adott esetben észre sem vesszük, hiszen a fertőzés lehet, hogy nem éri el azt a mértéket, hogy pl. lázt éreznénk, de az immunrendszer akkor is működésben van. Amennyiben csökkentjük a szervezetbe bejutó kórokozók mennyiségét pl. a rendszeres kézmosással, akkor kevesebb feladata van az immunrendszernek. Az immunrendszer működését az jellemzi, hogy a több munkában el tud "fáradni" , a betegség elhárító képesség az életkor előrehaladtával csökkenhet. Ha kézmosással kevesebb feladatot adunk az immunrendszerünknek, akkor ez az életünk során plusz éveket is jelenthet, mert az immunrendszer jobb állapotban van, és jobban véd bennünket a betegségektől.

Korábbi munkavédelmi oktatásból: - különösen ilyen influenzás időszakban - vigyázni kell az irodai munkahelyen, ha ott az íróasztalunknál vagyunk kénytelenek étkezni, az ügyirat-papírok anyaga olyan, hogy évekig tudják magukban hordozni a baktériumokat. Célszerű fertőtlenítő szerrel kezelni néha az asztal lapot, a kilincseket, villanykapcsolót és a lakásban otthon is. Megfogjuk a készpénzt, golyóstollat /ügyfelek is használják/, papírokat, kilincseket, kézfogás stb…, ezért az étkezés előtt, wc használat előtt, és után is gondos kézmosás nagyon fontos.

Dr. Csáktornyai Zsolt 
/jogász, nem orvos / 
2019. január 18.

A szemét ügyhöz !

Sok honfitársunkat mélységesen felháborítja, ha közterületen eldobált szemetet lát. Az országutak melletti árokpartok, erdősávok egyes szakaszai illegális hulladéklerakókká válnak, amíg azt valamilyen rendszerben az illetékesek meg nem szüntetik.

Számos külföldi érkezik az országunkba és látják ezeket a szemét kupacokat. Az még külön mérgesíti az embert, hogy mit gondolnak rólunk ezek az idegenek ?! Milyen nép lakik itt, akik így viselkednek, a másik meg az, hogy a közösség hogyan tudja elnézni, hogy ezek a telepek tartósan létezzenek a közterületen ?!

Ha valaki utánanéz a hulladékkal kapcsolatos jogszabályoknak / 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról , 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról/ akkor láthatja, hogy az állam tesz erőfeszítéseket a tiszta környezetért. A szabályozás igen bonyolult, úgy mint amilyen összetett a hulladékkezelés maga is. /pl. a hulladékok változatos fajtája-, a hulladék keletkezés módjai-, kinek kell begyűjteni, feldolgozni-, ki hajtja végre a szükséges feladatokat-, ki ellenőrzi a végrehajtást-, mi a szabályszegések szankciója-, stb…/ Az biztos, ha a szabályok tökéletesen működnének, akkor egy eldobott papírzsebkendőt sem találnánk az út mellett. De hát nem így van ! Mi akkor a probléma ?

Az első gondolat nyilván az, hogy milyen tróger ember az, aki eldobálja a szemetet, úgy, hogy a következményeket nem veszi figyelembe. Az ilyen személy a saját lakásában is eldobálja a tejes zacskót, a kiürített halkonzerv dobozt, a feltört tojások maradványait, stb… és ott is hagyja, azok mellett naponta mászkál, hogy nem is zavarja ?

Régebben a tv-ben hallottam egy olyan hírt, hogy egy panellakásba már hatóságilag mentek be, mert a lépcsőház más lakói panaszkodtak a lakásból terjengő bűz miatt. Itt szinte egy szeméttelepet találtak. Az ott lakó férfi, ha kiolvasott egy újságot, akkor ledobta a padlóra, és egyéb szemétet is így kezelte. A lakásban az eldobált szemét kb. 30 cm vastagon volt. Nyilván beteg volt az ember, és már fel is menthetnék, hiszen nem volt tudatában mit cselekszik – vélhetjük.

Arra akarom felhívni a figyelmet, hogy nem csak a lakásunk, az udvarunk a miénk, ami a Földhivatalnál tulajdonként be van jegyezve a nevünkre. Hanem a miénk, amíg létezünk, a településünk útjai, közterei, és távolabbi vidékek is, a hazánk területe, úgy ahogy van – az ember alkotta dolgokkal, a csodálatos növény- és állatvilággal együtt. Érezzük magunkénak az ország területének minden pontját, mintha a saját portánkon járnánk-kelnénk, mert valójában az is.

A szeméthalmok azonban sajnos létező dolgok, ezért érdemes azzal foglalkozni, hol és mi módon kellene változtatni, a tisztább környezet érdekében. Ahhoz, hogy valami megváltozzon, valamit meg kell változtatni. A szemetelők hozzáállása, mentalitása adott, ezen nem egyszerű változtatni. Ott van a jog, ami tettenérés esetén büntethet, ez a tudatformálás egyik eszköze.

A településeken a kommunális szemétszállítás szerintem elég jól működik. Ennek a rendszernek a megszervezése  a kellő időben történt meg, mert a nagyáruházakból rengeteg árucikket viszünk haza,  és a csomagoló anyagokból hatalmas mennyiség jön létre otthon hulladékként. Szinte nélkülözhetetlen a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele a létezéshez. Az életforma változott meg ebbe az irányba. Régebben a vidéki paraszti létforma volt olyan, hogy szinte nulla hulladéktermeléssel éltek. Ma már gázkazánok,- konvektorok vannak, még a papír hulladékot sem tudjuk eltüzelni. A nylon anyagokat, meg nem is egészséges,  mert a levegőt szennyeznénk vele. Aki nem szállíttatja el a szemetet, azt mit kezd vele ? Elásni nem tudja a kertben, ezért potenciális szemetelőnek gondolom.

A háztartásokban keletkezik olyan hulladék is, amit a szemetes kukába nem lehet beletömni. Pl. törött wc kagyló, ágybetét, fürdőszobai felújításból származó kidobott anyagok, rossz tévé, számítógép monitor, hűtőgép, mosógép stb… Az emberek persze próbálkoznak. Hallottam olyan esetről, amikor valaki egy Trabant motorblokk elemet tett a kukába. Beöntötték a kukásautóba a többi szeméttel. A motorblokk miatt a kukásautó egy szerkezeti eleme, ami tömöríti a szemetet széttört. Olyan is volt, hogy a forró hamut beletette valaki a fém kukába. Ezt is beöntötték a kukásautóba, és a hamu még volt annyira forró, hogy begyújtotta ott a papírt – az autó teljesen kiégett, nem tudták eloltani a tüzet.

A kommunális szemétszállítás kukáiba el nem helyezhető hulladékok gyakran kerülnek illegálisan a természetbe. Azt vettem észre, hogy ugyan sokfelé van eldobált hulladék, de mégis mintha lenne benne valami logika, hogy hol van. Előnyben részesítenek a szemetelők bizonyos útszakaszokat, külterületen. Nem láttam még olyat, hogy pl. egy falu központjában kezdené meg először valaki szemetes zsákok lerakásával ilyen telep kialakítását.

Az is jellemző, hogy aki szemetet akar illegálisan elhelyezni, nagyobb eséllyel teszi oda, ahol már van szemét. Mintha önmagát akarná megnyugtatni, - mit számít az a szemét amit ott elhelyez, ha már egyébként is van ott nagy mennyiségű hulladék. Ehhez kapcsolódik olyan vélemény, hogy az emberek a szelektív hulladékgyűjtő pontokat tekintik szemét lerakónak.

Fontosnak tartanám, ha a települések gondolkodnának hulladékudvarok létesítésén, ami befogadhatná azt a hulladékfajtát, amit nem lehet a kukában beletenni. A létesítés szabályai nem egyszerűek, de mindennél fontosabbnak tartom, hogy csökkentsük annak az esélyét, hogy a hulladék a természetbe kerüljön ki illegálisan.

A települési önkormányzatoknak mire kellene figyelni az érvényben lévő jogszabályok alapján /jogok és kötelezettségek/:

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

33. § /1/ A települési önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

A közszolgáltató - a 42. § e) az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja, gondoskodik az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék kezeléséről, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed,

A település vezetőknek felül kellene vizsgálni a szerződéseket. Tisztázni, hogy a szerződés milyen területekre vonatkozik. A települések közötti útszakaszok, ahol rendszeresen van szemét kinek az illetékességébe tartoznak. Illegálisan elhelyezett szemét észlelése esetén, melyik közszolgáltatónak kell azt jelezni, melyik köteles intézkedni ?

A 2019-es évben kormányzati elhatározásból falu fejlesztési program indul. Kérdés, hogy hulladékudvarok létesítésére lehet-e támogatást kérni ? A településen eljáró közszolgáltató a hulladékudvar működtetésében milyen módon tudna részt venni ?

A hulladékról szóló törvény szerint elvárás: 43. § e) a hulladékgyűjtő udvarban a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről tudjon gondoskodni,

A települések vezetői hivatkozhatnak az alábbi említett törvény szakaszaira, azok betartására:

44. § (1) A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a közszolgáltatónak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.

(2) A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.

(3) A közszolgáltató törekszik arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.

61. § (4) Ha a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék – ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladékot is – korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat a közszolgáltatóval vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján gondoskodik. Ha a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik, akkor ezt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei között meg kell határozni.

Dr. Csáktornyai Zsolt

2019. január 08-án

13.43 óra