Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A pezsgős dugóval durrantsunk, de a virsliket ne  durrantsuk szét- avagy a helyes virsli főzés technikája !

A virsli főzése /helyesebben melegítjük/

forrás:

http://www.foodandwine.hu/2018/09/17/a-virsli-fozese-vizben-hogyan-kell-a-virslit-fozni-melegiteni/

A virslit a hagyományok szerint:

  1. Általában forró, de nem forrásban lévő vízben, fedő nélküli lábosban 8 percig tartva melegítjük fel. A virsli főzésének ideális hőmérséklete: 89-90°C. Ez a klasszikus virslifőzési módszer terjedt el a frankfurtin kívül a többi virsli esetében is.

  2. Sokan követik azt a módszert, hogy a virslit hideg vízben teszik fel, majd amikor már forrás közeli, 89-90°C a víz hőmérséklete, akkor az edényt lehúzzák a tűzről, s hagyják a virslit átmelegedni. (A virslit hideg és meleg vízben egyaránt feltehetjük, a lényeget illetően nincs különbség.)

Tovább más forrásból:

https://csaladireceptkonyv.hu/amit-ehetek-elkeszitve-dietasan/recept/virsli-fozese

A virsli főzése egyszerű, de van egyetlen titok, amit ahhoz kell ismerni, hogy ne repedjen szét. Hány percig és hogyan kell főzni a juhbeles és a műbeles virslit?

A virsli főzésének igazi titka – hogy ne repedjen szét – abban rejlik, hogy tulajdonképpen a virslit nem kell főzni. A virsli ugyanis készítésekor főzéssel, és többnyire füstöléssel is tartósítva van. Vagyis otthon a virsli főzésekor már nem kell a nyers húst megfőznünk, csak a könnyebb fogyaszthatóság érdekében felmelegítenünk.

A virsli “főzése” – hogy soha ne repedjen szét: Emiatt a virsli főzésekor a tökéletes megoldás az, hogy először forralj a főzni kívánt virsli mennyiségének megfelelő vizet. A forrásban lévő vízbe tedd bele a virsliket, és fedővel fedd le. Zárd el alatta a lángot, és hagyd a forró vízben a virsli vastagságától függően 5-10 percig.

A virsli főzési ideje tulajdonképpen a vastagságától függ. 10 perc alatt a fenti módon, forró vízbe tett és fedő alatt hagyott virsli minden esetben átmelegszik. A vékonyabb virslik, pl. frankfurti, bécsi, juhbeles, 5-8 perc alatt is elkészülnek.

Frankfurti virsli főzése, juhbeles virsli főzése, bécsi virsli főzése
A virsli főzése szempontjából az összes fenti név ugyanazt takarja: ezek a virslik vékonyabbak a hagyományos, műbeles magyar virslinél, és ehető bélbe vannak töltve.

Ugyanakkor ezek a virslik – frankfurti, juhbeles, bécsi, bajor, bőrös, roppanós stb. – általában még érzékenyebbek a főzésre, sokkal könnyebben szétrepednek. Tehát az ő esetükben kiemelten fontos, hogy amikor a virslit beleteszed a forró vízbe, akkor már egyáltalán ne forrald.

A vékonyabb virslik főzési ideje 5 perc, ennyi idő alatt tökéletesen átmelegszenek. De mivel nem forralod, vagyis szó szerint nem főzöd őket, ezért akár tovább is benne hagyhatod őket a forró vízben tálalás előtt.

Műbeles virsli főzése
Műbeles virsli esetén szokás kérdése, hogy a belet főzés előtt vagy után húzod le róla. Ha utána, akkor figyelj arra, hogy közvetlenül a forró vízből kivéve tedd ezt meg.

A műbeles virsli kevésbé hajlamos megrepedni, ezért akár részben forralható is. De itt is tökéletesen működik az a megoldás, hogy forró vízbe teszed, ráteszed a fedőt, lekapcsolod alatta a lángot, és 8-10 percig hagyod, hogy átmelegedjen.

A virsli tálalása
A virsli közkedvelt étel Közép-Európában, Magyarországon és a környező országokban is szívesen és nagy mennyiségben fogyasztjuk. A főtt virslit érdemes frissen elfogyasztani, illetve ha ez nem lehetséges azonnal, akkor forró vízben hagyni tálalásig.

Itthon hagyományosan friss fehér kenyérrel és mustárral fogyasztjuk. De a szószok széles skálája – ketchup, majonéz, torma, majonézes torma stb. – illik hozzá, illetve tálalható bármilyen savanyúsággal, vagy akár rozskenyérrel, teljes kiőrlésű kenyérrel. A főtt virsli tökéletes reggeli, vacsora, de kiváló – sőt bizonyos értelemben akár kötelező – fogás egy házibuli, szilveszteri buli alkalmából is.

Fejenként 1-3 pár virslivel számolj, ez függ a vendégek étvágyától, illetve attól, hogy csak előételként vagy főételként szolgálod fel a főtt virslit.

Ha valaki megnézi az Interneten sok cikk van a virsli főzésről - megy az agyalás a témában. Valamelyik cikkben olvastam, ha több virslit készítünk akkor a főzővízben egy virslit ugymond feláldozunk. Jól szétfőzzük, és ekkor az íz anyagok belekerülnek a vízbe a virsliből. Ezt követően tesszük ebbe a vízbe az evésre szánt virsliket és a fenti írt módon melegítéssel elkészítjük. Ennek a műveletnek az a célja, hogy állítólag ezek a virslik már nem vesztenek annyit a gyártó által a termékbe beletett íz anyagokból. A fogyasztáskor érezzük a különbséget. Ennek az igazságtartalmát nem tudom megerősíteni, mert még nem próbáltam. Azért írtam le, hátha valaki kísérletező kedvében van és kipróbálja.

BUÉK mindenkinek !

Dr. Csáktornyai Zsolt

2018. december 30-án 17.30 órakor

Jenő községből /Fejér megye /

0 Tovább

Életben maradni az úton ! 

Egy blogban megjelenő írást akkor tartok megfelelőnek, ha van személyes hangvétele. Nem felmond az írója, valami máshol megjelent hírt, vagy összefüggést. A kijelentéseknek megalapozottaknak kell lenni, a valósággal összhangban. Mégis az írónak lehetősége van a személyes tapasztalatain átszűrve bizonyos következtetéseket megállapítani és véleményt formálni, ami közelebb viheti az olvasót az adott tárgyalt problémához, ezáltal gondolkodásra késztetheti. A meggondolás – az okos ember esetében – alkalmas lehet tevékenységének, hozzáállásának alakítására.

A téma: Hazánkban is sok áldozata van a közúti közlekedésnek. Az elfogadott kijelentés, hogy a gépjárművek műszaki kialakítása, illetve a műszaki vizsgán megfelelőnek nyilvánított járművek esetén elenyésző, hogy műszaki okból következne be a baleset. Tehát elsősorban az emberi tényező az oka a kialakuló baleseteknek.

A közlekedés elkerülhetetlen. Az már személyes döntés, hogy valaki előnyben részesíti a tömegközlekedést, és szándékosan kerüli, hogy valamilyen jármű használatára jogosító engedélyt megszerezzen.

A járművezetési engedélyt megszerzők személyisége nagyon komolyan szerepet játszik abban ahogyan a közlekedésben az általuk irányított eszközzel részt vesznek.

Hallottam olyan megállapítást, hogy aki frissen megszerzett jogosítvánnyal vezet, még igen erősen koncentrál a vezetésre. Az oktató által betanított, bevésett  követelmények közeli élmények, és nagyon meghatározzák a mozdulatokat, viselkedést vezetés közben. A követelmények betartásának összessége azt a célt szolgálja, hogy balesetmentesen tudjon részt venni valaki a közlekedésben. Vigyázzon magára, és másra is, hogy elkerülje a testi sérüléssel járó, vagy anyagi káros baleseteket. Ebben a szakaszban a vezető koncentrációja erős, a megfelelési igénye magas szintűnek mondható általában.

A harmadik szakasz, aki már évtizedek óta vezet balesetmentesen. Kimondható, hogy az elvárásoknak, a szabályok teljes körének olyan módon felel meg, azok úgy beépültek a személyiségébe, ami biztosítja a problémamentes közlekedést. A saját személyiségét és a közlekedési környezet hatásait képes olyan szinkronban tartani, az állandóan változó körülményekre folyamatosan reagálni, ami azt eredményezi,  hogy nem lesz részese közlekedési balesetnek.

A középső szakaszt mondják kritikusnak, amikor a vezető probléma mentesen vezet, és önmaga számára kijelenti, hogy „megy ez”, és lehet, hogy valójában tudása, hozzáállása még nincs azon a szinten, hogy a harmadik szakaszba lépve, illetve azt is túlélve tudjon eljutni arra a pontra, amikor már befejezi a jármű vezetést az élete során.

A járművek technikai állapota, jellege abba az irányba mozdult el - a járművek használatba vétele folyamatában,  hogy az alkalmazható sebesség szintje nőtt. Egy évtizedekkel korábbi konstrukciójú  gépkocsinál pl. a motor teljesítmény kisebb volt, a fékrendszer, a felfüggesztés kezdetlegesebbnek minősült. A járműben utazó vezető saját maga érezhette  a használható sebesség határait, amikor már a jármű haladásában érzékelhetett bizonytalanságot, és érezhette, hogy hol van az a határ,  amíg uralni képes a gépkocsit a haladásban.

A modernebb kocsik azzal, hogy nincs olyan menetzaj, nincs korábban észlelt vibráció, ABS fékrendszer van, stb… A jobb légellenállási  tényezők egy stabilabb haladás érzetét kelthetik, ezért a magasabb sebesség megválasztását a vezetők nem érzik olyan veszély forrásnak, mint korábban.

A fizika törvényei azonban nem változtak. Ha az út nedves, nyálkás, akkor egy megcsúszás esetén nem segítenek a modern megoldások. A jobb fékrendszer sem nyújt minden helyzetben megoldást.

A sebesség megválasztása a vezető jól felfogott döntésén múlik. Hiába lehet menni adott útszakaszon 80 km/h –val a közlekedési szabály szerint,  ha az időjárási körülmények azt nem teszik lehetővé.

Az  is megfigyelhető, hogy a járművezetők  szinte fel vannak pörgetve, amikor az úton haladnak. Szinte egymást hergelik bele a magasabb sebességszinten történő haladásba. Az a vezető, aki próbálna óvatosabban menni az általam említett valamely megfontolásból, a többiek szinte le akarják lökni az útról. A lassabban haladó jármű mozgása szinte forgalmi akadályként jelenik meg az úton. Erre akár még veszélyforrást is lehet aztán belemagyarázni, mert a gyorsabban haladók rendkívül türelmetlen viselkedéssel szinte 5 mp-et sem hajlandóak várni, és haladéktalanul keresik ennek a járműnek a megelőzése lehetőségét. Pl. valaki halad lakott településen, előtte megy az óvatosabb jármű vezető.  A mögötte lévő jármű vezető akkor is ráelőz, ha tudja,  hogy 100 méter megtétele után egyébként letér az útról, és a második háznál van a cél állomása. Az előzés értelmetlen, teljesen felesleges választani az előzéssel járó kockázatot, amikor folyamatos, nyugodt haladással, követéssel el tudna jutni abba a forgalmi helyzetbe, hogy az útról lekanyarodást majd el tudja végezni.

Az a kérésem, hogy körültekintően vezessünk, ami azt jelenti, hogy állandóan elemezzük a környezetet gondolatainkban. A másik járművezető reakcióit is próbáljuk kikövetkeztetni, és ha hibázik, időben tudjunk erre reagálni, és ezzel elkerülni a balesetet.

Vegyünk vissza a tempóból és kövessük azt a kiváló mondást: „ Olyan sebességgel haladj az úton, hogy az Őrangyalod utolérjen !”

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2018. december 15. 

1 Tovább

Mit főzzünk a 2018. év 48. hét végén

Sertéskocsonya

Megjöttek a hidegebb idők, a nagyevőknek aktuálisan eszébe jut a sertéskocsonya készítés. 

Beszerezzük az alapanyagokat. Sertésköröm, sertés fej, orr, füle, soványhús. A húsokat megmossuk, majd feltesszük vízbe. Amikor felforrt, leöntjük a vizet, a húsokat lemossuk és újra feltesszük vízbe és főzzük. 

A főzővízbe teszünk egészben egy fej vöröshagymát, fokhagyma gerezdeket, egész borsot és sót. Mi nem teszünk bele sárgarépát, mert nem jó az édeskés íz a kocsonyában - most nem húslevest készítünk. 

Lassan főzzük 3-4 órán keresztül. Teszünk a lébe étkezési zselatint is, a későbbi jó kocsonyásodás érdekében. 

Amikor készen vagyunk a főzéssel, a levet leszűrjük. A húsokat megszabadítjuk a csonttól. Itt következik egy egyéni megoldásom, amit már többször alkalmaztam. A lé tehát külön edényben van, a húsok külön, tálcán kihűlnek.

A kocsonya főzést követő másnap folytatom a műveleteket. A húsokat darabolom, elosztom tányérokba a különböző jellegű húsokat, úgy, hogy a hús mennyiség arányban legyen a tányérba kerülő lével. Ez azért fontos, mert ha az ember nekiáll egy tányér kocsonyát enni, akkor nem jó dolog az, hogyha előbb elfogy a lé, és hús meg még marad a tányéron. 

A másnapi folytatás értelme abban van, hogy az edényben a lé megdermed, a tetején kicsapódik a zsír. Ez lehet több, vagy kevesebb, de ezt kanállal, ha eltávolítjuk, egy gusztusosabb étket kapunk. E nélkül a zsírréteg nélkül is még bőven van zsír a kocsonyánkban. 

A zsír eltávolítás után újra felmelegítjük a levet, és ekkor következik merőkanállal a lé rámerése a tányérban lévő húsokra. 

A tényérokba szoktam tenni félbevágott főtt tojást. A kemény tojást úgy kell főzni, hogy a biztosan friss tojást beletesszük egy edénybe, amire hideg vizet öntünk, hogy a tojásokat ellepje. Fedő alatt a vizet forrásig melegítjük, a tüzet elzárjuk, és a tojásokat legalább 10 percig hagyjuk a forró vízben. Majd a vizet leöntjük, és a tojásokat hagyjuk kihűlni. 

Fontos megállapítás jutott még eszembe a kocsonyánál a húsok tányérra helyezésével kapcsolatban: a húst a bőrös részével felfele kell elhelyezni. 

Én a kocsival kiállok a garázsból és ott hideg helyen, egy hosszú asztalon helyezem el a kocsonyás tányérokat, azért, hogy kutya, macska ne férjen hozzá.

Amikor elkezdjük fogyasztani a kocsonyát, a tetejére teszek friss citromból facsart levet, megszórom füszerpaprikával és ha kell még sózom is.  

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2018. november 29.  

1 Tovább

Mit főzzünk a 2018. év 47. hét végén 

Szárazbableves

A szárazbabot kiválogatás után jól megmossuk, előző nap vagy este hidegvízbe beáztatjuk, reggel vagy a kívánt időben mégegyszer leöblítjük és langyosvízzel egy-két db tisztított sárgarépa, petrezselyemgyökér hozzáadásával puhára főzzük. Ha van, kis füstölt hússal, kevés füstöltszalonnával vagy szalonnabőrkével együtt. 

Közben zsírból félpiros rántást készítünk finomravágott vöröshagymával, egy gondolat finomravágott fokhagymával, apróra vágott zöldpetrezselyemmel, késhegynyi törött borssal, késhegynyi pirospaprikával és ha van, fele  füstölthús lével vagy fele húslevessel a rántást felengedjük , de ha leves nincs, tisztán a babot levével együtt berántjuk, azonban óvatosan, nehogy sűrű legyen. 

Jól felforrni hagyjuk, tojássárgát tejföllel elkeverünk és ezzel behabarjuk. Tovább forrni nem hagyjuk, csipetkével tálaljuk. 

Csipetke készítés: 1 db tojás felütünk, kicsit sózzuk és ráteszünk annyi lisztet amennyit a tojás felvesz, úgy hogy egy jól gyúrható masszát kapunk. 

Ebből lecsipkedünk egy tányérba, de meg is lisztezzük közben a csipeteket, hogy ne ragadjanak össze. A csipetkéket vízben kifőzzük, amibe teszünk egy kis sót, étolajat. A megfőtt csipetkéket szűrőkanálban hidegvízzel leöblítjük, majd az egész mennyiséget elkeverjük egy kis étolajjal, hogy ne ragadjon össze. 

A csipetkéket külön tároljuk. Amikor levest akarunk fogyasztani, akkor tesszük a tányérba a szükséges mennyiséget és erre merjük rá a forró levest. 

Megemlítem azt is, hogy egy alkalommal a székesfehérvári kirakodó vásáron vásároltam egy német agyagból formázott-mázas-égetett korsót. Űrtartalma 5 literes. Főzéshez készült. Tulajdonsága, hogy lángálló, tehát egy tábortűzbe is lehet rakni, és főzni a segítségével. Gáztűzhelyen is használható. Ilyenkor a gázrózsára kell tenni a konyhafelszerelési boltban vásárolható kör alakú-vas lapot. A cserép edénynél be kell tartani azt a fizikai törvényt, hogy a felhevült edényre nem lehet hideg vizet önteni. Az ebben az edényzetben készült bableves sokkal finomabb, mint ami a vasedényben készül. 

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2018. november 23. 

​​

​​

0 Tovább

Néha kell egy kis humor is alcím: a humor az elme megtisztálkodása      2.

A beteg mondja az orvosának: -Doktor úr akkor mikor lesz a műtétem ?

Doktor: - 5 év múlva.

Beteg: - És melyik napon ?

Doktor: Szeptember 26-án.

Beteg: És hány órakor ?

Doktor: Miért érdekli magát, hogy hány órakor ?

Beteg: Azért, mert a vízszerelő is ugyanerre a napra van tervezve, bejegyezve, hogy majd jön.

Másik:

Egy személyautó megáll az út mellett, kiszállnak az utasok. Látják, hogy egy juhász az út mellett birkanyájat legeltet. Odamennek hozzá, beszélgetnek.

Az egyik férfi azt mondja a juhásznak: Ide figyeljen bátyám, ha megmondom magának, így ránézésre, hogy mennyi birka van itt, ad egyet belőlük ?

Juhász: Rendben van, adok.

Férfi: 329 db.

Juhász: A mindenit, tényleg, pontosan annyi. Hát akkor vegyen egyet.

A férfi felvesz egyet és mennek a kocsi felé, hogy beteszik a csomagtartóba.

A juhász utánnuk szól. - Várjanak már egy kicsit, mondanék valamit.

Juhász a férfinak: Ide figyeljen, ha megmondom, hogy magának mi a foglalkozása, visszaadja azt amit fölvett ?

Férfi: Rendben, akkor mondja.

Juhász: Maga rendőr.

Férfi: A fenébe, tényleg az vagyok. Tessék akkor visszaadom. De mondja már meg, hogy miből találta ki, hogy rendőr vagyok.

Juhász: Hát abból, hogy a puli kutyámat vette fel, azt akarta elvinni. Szólnom kellett, ezt nem hagyhattam, mert szükségem van rá a terelésnél.

Dr. Csáktornyai Zsolt

2018. 11. 18.

1 Tovább

Dr Csáktornyai Zsolt

blogavatar

Minden téma, ami a magyar embereket foglalkoztatja.

Utolsó kommentek