A nyári napokon a klíma nélküli buszokon történő utazás nem kellemes érzés. Van egy 26 éves Mercedes 124-es személygépkocsim, ami még jelenleg felújítás alatt van, hogy a műszaki vizsgáján átmenjen és újra használhassam. A küszöbök, a padlólemez egyes részei nagyon elrozsdásodtak. A beavatkozást a szerelő szerint nem javításnak, hanem inkább restaurálásnak lehet nevezni. Másfél hónapja van javítás alatt, de a jövő héten talán elkészül.
A javítás idejére visszakényszerültem a buszozással történő munkábajárásra. A múlt pénteki napon szokás szerint megebédeltem a székesfehérvári Kiskulacs Étteremben /itt jól főznek és gyors, kiváló a kiszolgálás is – ez lehet a reklám helye is akár /és kivettem egy tárlóból a Balaton magazin 2019-es ingyenes számát. Ezt azért említem meg, mert szerepe van a magazinnak abban, amit az írásban tárgyalok.
A Piac téri buszpályaudvarról indult a csuklós busz a 25 km-re található kis faluba, Jenő községbe. Én elhelyezkedtem a busz hátsó részében. A buszon klíma nem volt. Az ablakon árnyékoló függönyök nem voltak. A tetején lévő légbeömlők nyitott állapotban. Az oldalsó ablakok az ismert elrendezésűek. Fix ablak, aminek a felső részében kb. 20 cm széles két csíkszerű ablak, amik eltolva nyithatók.
Egy ötlettől vezérelve menet közben az említett magazint kitartottam a nyitott ablakon, amit a menetszél nem fordított el, hanem mint egy lemez elég erőteljesen áramoltatta be a levegőt az utastérbe. A busz tetején lévő kitámasztott nyílástető is így viselkedik, de kismértékű a kiemelkedése, és nem is állítható nagyobbra, ezért nem lehet nagyobb mennyiségű levegőt azzal a kocsiszekrénybe bejuttatni. A magazint több alkalommal kitartottam az ablakon és mintha pozitív változást éreztem volna a busz levegőjének belső hőmérsékletében, mintha elviselhetőbbé vált volna.
Ezek a buszok tulajdonképpen egy fémdobozok /szigetelés nem sok lehet a tetején, illetve az oldalfalnál/, a hatalmas üvegfelületek miatt olyan- fizikai értelemben, mint egy üvegház. Ha van klímaberendezés és a sofőrök azt be is kapcsolják, akkor nincs probléma. De sajnos számos jármű lehet még az utakon, ami nem klímával szerelt, és most ezekről a típusokról akarok beszélni.
Gyermekkoromban az apám Zsiguli 1200-es személygépkocsiján volt az un elefántfül ablak. Ezt ki lehetett billenteni a jármű oldal síkjából és kiválóan meg lehetett oldani azzal a szellőztetést, nagy melegben is.
/A kép csak illusztráció, de pont ilyen bordó volt a miénk is./
Találtam az interneten egy cikket és beillesztem egy részletét. Talán nem sértődik meg a szerzője, de nagyon jól leírja az én gondolatomat is.
A pokolra küldött elefántfülablak
Ajtó becsuk, kulcs elfordít, elefántfül kinyit - ez volt apám indítási rituáléja a hetvenes években, amíg Volkswagen 1600 TL, később pedig Zsiguli állt a Belgrád rakparti házunk előtt. Nagyszerű dolog volt a háromszög alakú ablakocska, huzatmentesen lehetett szellőztetni. Elfordításának szögével lehetett szabályozni a beáramló levegő mennyiségét, és mivel nagy keresztmetszeten áramoltatta a levegőt, gyorsan át lehetett szellőztetni az utasteret. Aztán kitalálták, hogy rontja a légellenállást, és az ívelt oldalüveg elterjedése is megpecsételte a sorsát. Persze van helyette pótlólagos megoldás: légkondicionáló, jó sok pénzért.
Balázs Viktor: Az autóipar gaztettei, 2006. 12. 18-án, Totalcar Magazinban /interneten/
A klíma nélküli buszokat még biztosan használni fogják évekig. Az irreális gondolat, hogy klímaberendezést szereljenek több éves buszokba, amit eleve nem azzal terveztek. Ez nem lenne gazdaságos. De amennyiben a csíkszerű ablakoknál, kb. négy helyen egy csuklós buszba megterveznének egy olyan ablakot, ami kis költséggel beépíthető lenne, és az un elefántfül ablak működési elvével lenne használható, akkor véleményem szerint a busz utasterének belső levegőjét lehetne erőteljesen jobbá tenni.
Egy másik gondolat még ebben a témában. A magyar Csepel teherautó gyártás sikertörténetét nagyra tartom. A teherautó gyártás idején nálunk a klímaberendezések alkalmazásáról még nem volt szó. A Csepel autó sok más országba is eljutott. Tervezték, hogy Afrikában is megállná a helyét.
Itt már a nagy hőség komoly problémát okozott az utasfülkében. Klíma nélkül úgy tervezték elviselhetőbbé tenni a levegőt, hogy az utaskabin felett egy lemezt alkalmaztak. A Nap ezt a toldalék lemezt forrósította fel, és nem közvetlenül az utaskabin tetejét. A toldalék lemez és a kabintető között szabadon járt a levegő.
Talán a buszok tetejére ilyen utólagos lemez kiegészítés alkalmazásán is el lehetne gondolkodni.
Ezeket a gondolatokat lehet, hogy olvassák olyanok is, akiknek köze van a buszgyártáshoz, üzemeltetéshez. Próbálják ki az ötletet, és teszteljék le. Véleményeztessék az utasokkal. Nagy dolog lenne, ha az ötlet alkalmazása széleskörűen elviselhetőbbé tenné a buszos utazásokat. Az időjárás tendenciáját, ahogyan elemzik nekünk, a jövőben is igen meleg nyarakra számíthatunk.
Dr. Csáktornyai Zsolt
Jenő község
2019. június 30-án, 19.14 órakor
Utolsó kommentek