/egy nyíltá tett levél/

MLSZ részére !

Tisztelt MLSZ Vezetők !

Tisztelt Szövetségi Kapitány Úr !

/küldés: Hajós Gabriella szöv. kapitány személyi asszisztense részére email-ben

Hajos.Gabriela@mlsz.hu/

Átlagos labdarúgás szurkolóként rendszeresen nézem a magyar válogatott mérkőzéseit és a magyar bajnokságban játszott meccseket is. A szurkolással együtt jár, hogy gondolkodunk arról, amit látunk, és noha mi szurkolók nem vagyunk szakemberek, azért bizonyos összefüggéseket vélünk felfedezni, következtetéseket tudunk levonni.

Ha megengedik, jobbító szándékkal, az együtt gondolkodás jegyében, a mérkőzéseken elkövetett szabálytalanságokkal, azoknak a mérkőzésre gyakorolt hatásával kapcsolatban tennék néhány észrevételt.

A labdarúgó mérkőzések célja, hogy a labdarúgásra vonatkozó szabályok keretei között, gólra menő játékot folytatnak le a megmérkőző csapatok játékosai, úgy, hogy a nézőknek jó szórakozási lehetőséget, kikapcsolódást biztosítanak ezzel.

A játékosok megmutathatják, hogy mire képesek egyénileg, illetve, mivel ez csapatjáték, az egyéni teljesítményeket egy magasabb szintre emelik, amikor összehangolt tevékenységük révén egy csapat eredményesség alakul ki.

A játékosok szabálytalan viselkedése kerülendő, kiiktatandó a játékból. Erre utal, hogy a szabályrendszer azok elkövetéséhez büntetéseket helyez kilátásba. A következményeket meghatározza attól függően, hogy milyen jellegű a szabálytalanság /veszélyes-e a testi épségre, stb…/, a pályának mely területén történik /16-oson belül akkor büntető rúgás, stb…/. A sárga lap, piros lap … rendszere szintén közismert. A bíró mérlegeli, hogy egy szabálytalanság mikor eredményez szabadrúgást, és mikor sárga lapos büntetés a következmény.

Én arra akarom felhívni a figyelmet, hogy túl sok olyan szabálytalanság történik egy mérkőzés során, aminek nincs ténybeli hátrányos következménye az azt elkövető játékossal szemben.

Pl. A pálya középvonalánál az egyik csapat játékosa vezeti a labdát. Az ellenfél játékosa „megtámadja” őt, hogy a labdát megszerezze. Ez nem sikerül neki, sőt egy csellel túl halad rajta a labdát birtokban tartó játékos. Erre az ellenfele azzal reagál, hogy tudatosan, szándékosan a bokáját rúgja meg, hogy a tovább haladását megakadályozza, hiszen a labda elrúgására már esélye sincs. Most jön a „büntetés”- szabadrúgást kap az, akivel szemben szabálytalanság történt. Elvégezhet, egy pontra leállított rúgást. A birtokában van ekkor a labda, ami nem előny, hiszen a vele szemben elkövetett szabálytalanság előtt is már nála volt a labda. Aki a szabálytalanságot elkövette – őt, illetve a csapatát /ha nem kap sárga lapot/ semmilyen hátrány nem éri. A szabálytalanságát nem jegyzik fel sehol. Lényegében akármennyi ilyen cselekményt elkövethet.

Sőt haszonnal jár az elkövető csapata számára ez a szabálytalanság. Az ellenfél támadása megtörik. Nincs olyan szabály, hogy az elkövetés pillanatában a többi labdarúgó ahol tartózkodott, azt a pozíciót nem hagyhatja el, tehát a saját csapat játékosai elmozognak kedvezőbb pozícióba, ami rontja annak a csapatnak az esélyeit, amelyik játékosával szemben a szabálytalanságot elkövették.

Mivel a játékosok ezt tudják, ezért alkalmazzák is a szándékos szabálytalanságot korlát nélkül, és lényegében egy mérkőzés során a csapatok egymással szemben kölcsönösen. A mostani szabályrendszer környezet a szabálytalanságok elkövetésére készteti a játékosokat. Az egyik csapat, ha alkalmazza, akkor a másik csapat szinte nem teheti meg, hogy ne szabálytalankodjon ugyanúgy, mert hátrányosabb helyzetbe kerülne, az eredményesség tekintetében.

Ezekkel a szabálytalanságokkal történő foci rendkívül rontja a játékképet. Azt érzékeljük, hogy esnek-kelnek a játékosok, állandóan megtörik a játék folytonossága a szabadrúgások miatt.

Nagyon nehéz kialakítani szép, összehangolt támadásokat, mert szinte menekülnek egymás elől a játékosok. Tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan szabálytalanságok sértettjei lesznek az ellenfél játékosa részéről, ha azt az ellenfél szükségesnek érzi, és mint ahogy említettem szabálytalan is lesz, mert nincs kell erő a játékvezetésben, ami ettől a cselekménytől visszatartaná.

Korábban javasoltam azt, hogy a játékosaink minél gyorsabban passzolgassák egymás között a labdát, mert a labdát tartó játékosunkkal szemben az ellenfél ha megteheti és azt célravezetőnek gondolja, nagy eséllyel szabálytalanságot fog elkövetni.

A szabálytalanságok okozta játék kép miatt a nézők számára kevésbé lesz élvezetes a játék. Erre vezethető vissza szerintem, hogy a stadionokban a nézőszám is kevesebb, mint amit szeretnénk. Tekintettel arra, hogy szaporodnak a kiváló stadionok, logikus lépés az, hogy az ösztönzésen túl kutassuk azt is, hogy milyen intézkedéseket lehetne tenni, hogy az emberek egyre többen menjenek el a sport rendezvényekre. Most már van megfelelő, kulturált környezet az új stadionokban, ami fogadni képes a szurkolókat.

Pl. a vidi stadion is elkészült. Én emlékszem arra, amikor gyerekkoromban álltunk az eredményjelző környékén. El kezdett esni az eső, a szél majdnem lesodort bennünket arról a helyről ahol álltunk. A mérkőzés ment tovább és aki tudott az a pálya bejárattól nem messze lévő wc-nél próbált fedett helyre húzódni, hogy ne érje az eső. A nyakunkat nyújtogattuk, hogy mi történik a pályán.

A csak szabadrúgással „sújtott” szabálytalanságokat ki kell iktatni a rendszerből. Mondás: ahhoz, hogy valami megváltozzon, valamit meg kell változtatni.

Az a javaslatom, hogy egy ilyen szabálytalanság elkövetése esetén, azon kívül, hogy a sértett játékos szabadrúgást kap. A szabálytalanság elkövetőjét 5 percre ki kell állítani a játékból. Ezzel tényleges szankcióval sújtjuk az elkövetőt, és csapatát. /Más csapat sportban, vízilabda, jégkorong – van erre példa./ Természetesen nem az a cél, hogy több játékos is rendszerszinten a pályán kívül várakozzon, hanem az, hogy az 5 perces kiállítás lehetősége hatást gyakoroljon a játék menetére. Megváltoztatjuk a szabály környezetet, amihez a játékosok tevékenységükkel alkalmazkodni fognak, mert rájönnek arra, hogy a szabálytalanságot nem éri meg elkövetni. Ezzel egyre inkább a foci tudás, a teljesítőképesség felé mozdul el a játékosok tevékenysége, mert az eredményességre törekvés eszköztárából kiiktatódik a szabálytalanság elkövetése útján elérhető haszon. Azt vélelmezem, hogy a kevesebb szabálytalansággal megvalósuló játék látványosabb, a nézők számára élvezetesebb lesz, és ez radikális hatást fog eredményezni abban a tekintetben, hogy a mérkőzéseken lévő nézőszám növekedni fog. Több lesz a sportági bevétel, ami pozitív hatást fog gyakorolni a játékkal kapcsolatban résztvevők tevékenységének egészére. Nem az lesz a kérdés, hogy mekkora a nézőszám a stadionban, hanem az, hogyha a helyszínen akarom megnézni a mérkőzést, akkor egyáltalán be tudok-e oda jutni ? Ez nem csak a kiemelt mérkőzésekre, hanem a bajnokság mérkőzéseire is igaz kell, hogy legyen !

A legutóbbi Franciaország-i Európa Bajnokságon a magyar foci válogatott elég jól teljesített. Az Izlandi válogatott egyik játékosa /jó nagy szakálla volt/, azt nyilatkozta a magyarok elleni mérkőzésük előtt. Figyeltem a magyarok játékát, és úgy láttam, hogy ezek olyan jó gyerekek, majd mi „megdaráljuk” őket egy kicsit.

A magyar válogatott játékosai tisztességes, becsületes játékosok. Én úgy látom, hogy a mentalitásukhoz nem nagyon passzol, hogy az eredményt szabálytalanságokkal érjék el.

Abban a szabály környezetben, ami a fentebb írtak szerint engedi a szabálytalanságok elkövetését, a magyarok hátrányba kerülnek. Mi magyarok jó foci tudással, ügyesen, kreatívan akarunk focizni. A velünk szemben elkövetett szabálytalanságokra nem akarunk szabálytalansággal válaszolni, az eredményesség érdekében. Ha az általam említett 5 perces kiállítás szankciót sikerül elfogadtatni a szabályok között, akkor véleményem szerint ez a magyar válogatott szempontjából pozitív változást fog hozni, eredményesebbek leszünk. Az ellenfél eszköztárából kiiktatjuk, hogy a szabálytalanságok elkövetésével akadályozzák a magyar válogatott játékát.

Ez egy feltételezés, amit tesztelni kellene a gyakorlatban, majd ha érdemesnek tartjuk a változtatást, akkor a sport diplomácia feladata lenne annak elfogadtatása.

Tisztelettel:

Dr. Csáktornyai Zsolt

Jenő község /Fejér megye/

2019. január 15.