Ma reggel /2019. 04. 16-án, kedd/ Jenőben, a Fő utca és Batthyányi utcai kereszteződésnél /kocsmánál/ lévő kétoszlopos villanyoszlop tetején állt egy gólya. Láthatóan méregette a helyet mintha fészket akarna rakni. Oda kellene figyelni amennyiben próbálkozni kezd ebben a tekintetben, és ha szükséges segíteni neki, egy erre a célra szolgáló eszközzel. 

Ezzel a szöveggel csatoltam néhány fotót a facebook-on. Ennek a gólyának a látványa indított arra, hogy megvizsgáljam a gólyafészkekkel kapcsolatban milyen intézkedést tesznek mások, illetve mi a véleménye a természetvédőknek ? A hivatalos szerveknek mi az álláspontja, van-e feladata ezzel kapcsolatban ?

Nagyon érdekes a gólyáknak az a viselkedése, hogy az ember lakta területet előnyben részesítik a fészkelésnél. Lehet, hogy az önvédelmet látják ebben, ha az ember nem viselkedik velük szemben ellenségesen. Az ornitológusok talán tudják erre a választ. A hírekben lehet hallani, hogy mi óvjuk a gólyát, de költözőmadarunkat másik távolabbi országokbeli élőhelyén módszeresen vadásszák. Itthon nem minden terület alkalmas szerintem a gólyának a fészkelésre, mert a közelben lennie kell valamilyen táplálékforrásnak. Gondolom kell egy vizes terület, ahol békát, vizisiklót talál. Ahol a gólya megjelenik, akkor talán azon a településen elő lehet segíteni, hogy ott meg is telepedjen, és fiókákat neveljen. Segítsük ezt a szép, békés és számunkra kedves madarat, ahogyan csak tudjuk !

A környezetünkben lévő állatvilágra komoly csapást mért az ember az életformája változásával pl. azzal ami a mezőgazdasági termelőtevékenységben lezajlott. A magas fokú gépesítettség, és a permetezőszerek fokozott alkalmazása lehetővé tette, hogy kevesebb  élő munkaerő felhasználásával történjen meg a mezőgazdasági termékelőállítás.

Régen a kukoricát az emberek megkapálták. A gaz növény, illetve bármilyen más kártevők elleni növényvédelemi permetszerek csapást mértek az állatvilágra. Korábbi időszakhoz képest útközben alig látok az út melletti szántóföldeken vadnyulat, fácánt. A határból eltűnt a pacsirta, nem látok fürjet sem. Jó érzést kelt az emberben az őzek látványa. Egy olyan természeti környezet, amelyben nem észleljük az említett állatoknak a létezését ijesztő dolog. Az utóbbi időben ijesztgetnek pl. a méhek számának a csökkenésével. Mi lesz, ha a méhek nem járják a fák virágait és nem lesz beporzás, nem lesz termés ? Már gondolkodnak beporzás gépesítésén !

Amennyiben a gólya létesít egy fészket, vagy elfogad egy ember által létesítettet, akkor talán évekig, évtizedekig a fészek alkalmazásban lehet. Az elkészített fészek elfoglalására nincs garancia, de idővel talán lehet lakója.

Részletes ismereteket közöl a Magyar Madártani Egyesület Honlapján kapcsolódó írása:

A gólyakosár

Az elektromos áramütés és vezetéknek ütközés nagy károkat okoz a madarak esetében. A problémának a kezelésére született meg a gólyafészek-magasító állvány (közismertebb nevén a "gólyakosár") és a szigetelőpapucs, ami az első lépés volt középfeszültségű ("gyilkos") oszlopok kereszttartóinak madárbaráttá tételében.

A gólyakosár két részből: fészekalapból és a fészekalapot tartó állványból áll. Ez a megoldás mind a szállítást, mind a felszerelést könnyebbé teszi. Az 1 m átmérőjű fészekalap vázát egy 4 × 6 cm-es és 100 cm hosszú zárt szelvény és egy erre merőlegesen álló szögvas alkotja, amit kör alakban keretez egy 5 cm széles, 3 mm vastag laposvas, és az egészet befedi egy 5 mm átmérőjű szálakból álló betonvas háló

A fészekalapot tartó állvány 120 cm hosszú és 4 cm átmérőjű vascsövei egymástól 20 cm-re helyezkednek el, ezt a távolságot 2 db 4 x 3,5 cm-es rájuk hegesztett szögvas biztosítja. Ezek a fészekalap zártszelvényéhez hegesztett, függőlegesen álló, 20 cm hosszú és 6 cm átmérőjű vascső-csonkokba csúszva illeszkednek a gólyakosár vízszintes alapjához. 2 db azonos méretű szögvas alkotja a szerkezet az oszlophoz rögzítő "ellen-elemét", amit két 14-16 mm vastag csavarmenetes-szár szorít az oszlop két oldaláról egymásnak. A szabvány gólyafészek-magasító állvány függőleges, egyszálú oszlopokhoz készült.

Kiknek ajánljuk?

A gólyák védelme nemcsak érzelmi és természetvédelmi kérdés. Az áramellátás folyamatossága miatt ez a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke is. Ezért az oszlopfejekre épült fészkek és a szerencsétlenül járt madarak okozta rövidzárlatok megelőzésében ezek a szereplők közösen tehetnek. Egy-egy gólyakosár néhány tízezer forintos árát megfelelő kommunikációval, kampánnyal akár egyéni, akár céges adományokból fedezni lehet, de az önkormányzat vagy az áramszolgáltató is felvállalhatja. Némi szervezéssel pedig a gólyakosár kihelyezési költségei is csökkenthetőek, ha rá tudjuk beszélni a megfelelő daruskocsival rendelkező vállalkozót, hogy ingyen vagy kedvezményes áron biztosítsa a gépeket és a hozzáértő kezelőket.

Mikor lehet kihelyezni?

A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek, ezért a fokozottan védett (ez a legmagasabb védettségi fokozat Magyarországon) fehér gólyák fészkeinek magasító kosárra emeléséhez (akár vezetéken, akár kéményen) a megyei kormányhivatal vészhelyzetek kivételével (például ha a fészek egy nyári viharban megrongálódik) csak a költési időszakon kívül ad engedélyt.

Üres gólyakosarak kihelyezéséhez viszont – mivel ezeken még nincsenek fészkek – nincs szükség kormányhivatali engedélyre.

A gólyakosár fészekalapjára drótozott ágak segítenek a madaraknak felismerni a fészkelésre alkalmas helyet, de a foglalási arány sokkal jobb lesz, ha
műfészekkel kiegészítve helyezzük ki ezeket.

Új fészkelőhelyként

Kihelyezés előtt a kosár vas alapjára drótozzunk (sugárirányban) legalább néhány csukló vastagságnál vékonyabb ágat, hogy a madarak számára jobban érzékelhető legyen a fészekalap, de még jobb, ha egy teljes műfészket tudunk ráhelyezni.

Ez legegyszerűbben az alábbiak szerint készíthető el:

Fűzvesszőből (legjobb a szomorú fűz), szőlővenyigéből vagy bármilyen friss, 1 cm-nél vékonyabb, rugalmas, egymással 20-40 cm-rel fedésben lerakott gallyból készítsünk mintegy 6-7 méternyi, 20-25 cm vastag köteget, amit 40-50 centiméterenként kössünk össze lágy, de erős (pl. 1,5 mm vastag) dróttal. A köteget a talajon kerékszerűen görgetve tekerjük fel, közben a "meneteket" dróttal arasznyi-kétarasznyi szakaszonként szorosan rögzítsük egymáshoz.

Amikor elkészült a 100-120 cm átmérőjű műfészek, tapossuk középen kicsit bemélyedő alakúra, az esetleges hézagos részeket pedig gallyakkal tömjük be.

A gólyakosárra rögzítés (legalább 5-6 helyen, "átmenő" drótozással), majd az oszlopra helyezés után a műfészek bemélyedő középső részét béleljük ki jól ledöngölt vékony gyeptéglával, szénával, szalmával vagy a régi fészekből származó bélésanyaggal (azért a felhelyezést követően, mert így a fészekbélés nem potyog ki). A gólyakosárra épített, a valódihoz minél inkább hasonlító, átlátszatlan műfészek-alapra azért van szükség, hogy a gólyák felismerjék a potenciális fészkelőhelyet, amit tovább tudnak építeni és biztosabban foglalnak el. Az üresen kihelyezett gólyakosarakat gyakran évek, évtizedek alatt sem foglalják el a madarak, míg a műfészekkel kiegészítettek foglalási aránya és -gyorsasága sokkal jobb.

Dr. Csáktornyai Zsolt 

2019. április 16. 

/Jenő község/

http://horgaszegyesulet.roszkenet.hu/node/1

Ez a hivatkozás egy  gólyafészek webkamera képet ad.